Download Full Version ebook - Visit ebooknice.

com

(Ebook) Financial and Management Accounting: An

Introduction by Pauline Weetman ISBN
9781292086590, 1292086599

https://ebooknice.com/product/financial-and-management-
accounting-an-introduction-10882110

Click the button below to download

DOWLOAD EBOOK

Discover More Ebook - Explore Now at ebooknice.com

 Instant digital products (PDF, ePub, MOBI) ready for you
Download now and discover formats that fit your needs...

Start reading on any device today!

(Ebook) Financial Accounting: An Introduction by Pauline

Weetman ISBN 9781292086699, 1292086696

https://ebooknice.com/product/financial-accounting-an-
introduction-10882552

ebooknice.com

(Ebook) Financial Accounting: An Introduction by Pauline

Weetman ISBN 9781292244471, 129224447X

https://ebooknice.com/product/financial-accounting-an-
introduction-55592020

ebooknice.com

(Ebook) Financial Accounting: An Introduction, 4th Edition

by Pauline Weetman ISBN 9780273703402, 0273703404

https://ebooknice.com/product/financial-accounting-an-
introduction-4th-edition-2394934

ebooknice.com

(Ebook) Financial and Management Accounting by Weetman,

Prof Pauline ISBN 9781292244419, 1292244410

https://ebooknice.com/product/financial-and-management-
accounting-34759594

ebooknice.com
(Ebook) Financial Accounting by Pauline Weetman ISBN
0273718401

https://ebooknice.com/product/financial-accounting-2420396

ebooknice.com

(Ebook) Management Accounting by Pauline Weetman ISBN

9780273718451, 0273718452

https://ebooknice.com/product/management-accounting-2425302

ebooknice.com

(Ebook) Healthcare Finance: An Introduction to Accounting

and Financial Management, Sixth Edition by Louis C.
Gapenski ISBN 9781567937411, 1567937411
https://ebooknice.com/product/healthcare-finance-an-introduction-to-
accounting-and-financial-management-sixth-edition-10680152

ebooknice.com

(Ebook) International Financial Reporting: A Comparative

Approach (3rd Edition) by Pauline Weetman, Paul Gordon,
Clare Roberts ISBN 0273681184
https://ebooknice.com/product/international-financial-reporting-a-
comparative-approach-3rd-edition-2171522

ebooknice.com

(Ebook) Gapenski's healthcare finance : an introduction to

accounting and financial management by Kristin Leanne
Reiter; Paula H. Song; Louis C. Gapenski; ISBN
9781640551862, 1640551867
https://ebooknice.com/product/gapenski-s-healthcare-finance-an-
introduction-to-accounting-and-financial-management-22695020

ebooknice.com
A01_WEET6590_07_SE_FM.indd 25 22/09/15 9:12 PM
 Seventh Edition

Financial and
Management Accounting

Pauline Weetman
Professor of Accounting
University of Edinburgh

A01_WEET6590_07_SE_FM.indd 1 04/09/15 10:52 pm

 PEARSON EDUCATION LIMITED
Edinburgh Gate
Harlow CM20 2JE
United Kingdom
Tel: +44 (0)1279 623623
Fax: +44 (0)1279 431059
Web: www.pearson.com/uk

First published under the Financial Times Pitman Publishing imprint 1996 (print)
Second edition published 1999 (print)
Third edition 2003 (print)
Fourth edition 2006 (print)
Fifth edition 2011 (print)
Sixth edition 2013 (print and electronic)
Seventh edition 2016 (print and electronic)

© Pearson Education Limited 1996, 1999, 2003, 2006, 2011 (print)

© Pearson Education Limited 2013, 2016 (print and electronic)

The right of Pauline Weetman to be identified as author of this work has been asserted by her in accordance with the Copyright,
Designs and Patents Act 1988.

The print publication is protected by copyright. Prior to any prohibited reproduction, storage in a retrieval system, distribution or
transmission in any form or by any means, electronic, mechanical, recording or otherwise, permission should be obtained from
the publisher or, where applicable, a licence permitting restricted copying in the United Kingdom should be obtained from the
Copyright Licensing Agency Ltd, Saffron House, 6–10 Kirby Street, London EC1N 8TS.

The ePublication is protected by copyright and must not be copied, reproduced, transferred, distributed, leased, licensed or publicly
performed or used in any way except as specifically permitted in writing by the publishers, as allowed under the terms and conditions
under which it was purchased, or as strictly permitted by applicable copyright law. Any unauthorised distribution or use of this text
may be a direct infringement of the author’s and the publishers’ rights and those responsible may be liable in law accordingly.

All trademarks used herein are the property of their respective owners. The use of any trademark in this text does not vest in the author
or publisher any trademark ownership rights in such trademarks, nor does the use of such trademarks imply any affiliation with or
endorsement of this book by such owners.

Contains public sector information licensed under the Open Government Licence (OGL) v3.0. www.nationalarchives.gov.uk/doc/
open-government-licence.

Pearson Education is not responsible for the content of third-party internet sites.

The Financial Times. With a worldwide network of highly respected journalists, The Financial Times provides global business news,
insightful opinion and expert analysis of business, finance and politics. With over 500 journalists reporting from 50 countries worldwide,
our in-depth coverage of international news is objectively reported and analysed from an independent, global perspective. To find out more,
visit www.ft.com/pearsonoffer.

ISBN: 978-1-292-08659-0 (print)

978-1-292-08666-8 (PDF)
978-1-292-08660-6 (eText)

British Library Cataloguing-in-Publication Data

A catalogue record for the print edition is available from the British Library

Library of Congress Cataloging-in-Publication Data

A catalog record for the print edition is available from the Library of Congress

10 9 8 7 6 5 4 3 2
19 18 17 16 15

Front cover image © Getty Images

Print edition typeset in 9.5/12pt Palatino by 71
Printed and bound by L.E.G.O S.p.A., Italy

NOTE THAT ANY PAGE CROSS REFERENCES REFER TO THE PRINT EDITION

A01_WEET6590_07_SE_FM.indd 2 04/09/15 10:52 pm

 Contents in brief

Preface to the seventh edition xvii

Publisher’s acknowledgements xxiii

FINANCIAL ACCOUNTING
Part 1 A conceptual framework: setting the scene 3
1 Who needs accounting? 4
2 A systematic approach to financial reporting:
the accounting equation 27
3 Financial statements from the accounting equation 54
4 Ensuring the quality of financial statements 77

Part 2 Reporting the transactions of a business 111

5 Accounting information for service businesses 112
6 Accounting information for trading businesses 142

Part 3 Recognition in financial statements 169

7 Published financial statements 170
8 Non-current (fixed) assets 211
9 Current assets 250
10 Current liabilities 281
11 Provisions and non-current (long-term) liabilities 301
12 Ownership interest 323

Part 4 Analysis and issues in reporting 353

13 Ratio analysis 354
14 Reporting corporate performance 385
15 Reporting cash flows 421

MANAGEMENT ACCOUNTING
Part 5 Setting the scene and defining the basic tools of
management accounting 449
16 Functions of management accounting 450
17 Classification of costs 475
18 Product costs: materials, labour and overheads 498

A01_WEET6590_07_SE_FM.indd 3 04/09/15 10:52 pm

 iv Contents in brief

Part 6 Job costs and stock valuation 533

19 Job costing 534

Part 7 Decision making 557

20 Break-even analysis and short-term decision making 558

Part 8 Planning and control 587

21 Preparing a budget 588
22 Standard costs 626
23 Performance evaluation and feedback reporting 656

Part 9 Capital investment appraisal and business strategy 681

24 Capital investment appraisal 682
25 Business strategy and management accounting 713

Financial accounting terms defined G1

Management accounting terms defined G11

Appendices
I Information extracted from annual report of Safe and Sure
Group plc, used throughout Financial Accounting A1
II Solutions to numerical and technical questions in Financial
Accounting A16
III Solutions to numerical and technical questions in Management
Accounting A42

Index I1

A01_WEET6590_07_SE_FM.indd 4 04/09/15 10:52 pm

 Contents

Preface to the seventh edition xvii

Publisher’s acknowledgements xxiii

Financial accounting

Part 1 A conceptual framework: setting the scene

Chapter 1 Who needs accounting?4

Real World Case 4
Learning outcomes 6
1.1 Introduction6
1.2 The development of a conceptual framework7
1.3 The conceptual framework for financial reporting8
1.4 Types of business entity9
1.5 Users and their information needs13
1.6 General purpose or specific purpose financial statements?18
1.7 Stewards and agents18
1.8 Who needs financial statements?19
1.9 Summary20
Further reading 21
Questions21
A Test your understanding 21
B Application 22
C Problem solving and evaluation 22
Activities for study groups 23
Notes and references 24
Supplement: introduction to the terminology of business transactions 25
Test your understanding 26

Chapter 2 A systematic approach to financial reporting:

the accounting equation27
Real World Case 27
Learning outcomes 29
2.1 Introduction30
2.2 The accounting equation30
2.3 Defining assets32

A01_WEET6590_07_SE_FM.indd 5 04/09/15 10:52 pm

 vi Contents

2.4 Examples of assets33

2.5 Recognition of assets36
2.6 Measurement of assets37
2.7 Defining liabilities38
2.8 Examples of liabilities39
2.9 Recognition of liabilities41
2.10 Measurement of liabilities42
2.11 Defining the ownership interest42
2.12 Recognition of the ownership interest43
2.13 Changes in the ownership interest43
2.14 Assurance for users of financial statements45
2.15 Summary46
Further reading 48
Questions48
A Test your understanding 48
B Application 49
C Problem solving and evaluation 49
Activities for study groups 50
Notes and references 50
Supplement: debit and credit bookkeeping 51
Test your understanding 53

Chapter 3 Financial statements from the accounting equation54

Real World Case 54
Learning outcomes 55
3.1 Introduction55
3.2 Who is in charge of the accounting system?56
3.3 The accounting period56
3.4 The statement of financial position (balance sheet)57
3.5 The income statement (profit and loss account)61
3.6 The statement of cash flows63
3.7 Usefulness of financial statements66
3.8 Summary67
Questions67
A Test your understanding 67
B Application 68
Activities for study groups 69
Supplement: using the accounting equation to analyse transactions 70
Test your understanding 76

Chapter 4 Ensuring the quality of financial statements77

Real World Case 77
Learning outcomes 79
4.1 Introduction79
4.2 Qualitative characteristics of financial statements80
4.3 Accounting principles84

A01_WEET6590_07_SE_FM.indd 6 04/09/15 10:52 pm

 Contents vii

4.4 Applying prudence87

4.5 Regulation of financial reporting89
4.6 Reviewing published financial statements101
4.7 Summary106
Further reading 107
Questions107
A Test your understanding 107
B Application 108
C Problem solving and evaluation 108
Activities for study groups 109
Notes and references 109

Part 2 Reporting the transactions of a business

Chapter 5 Accounting information for service businesses112

Real World Case 112
Learning outcomes 114
5.1 Introduction114
5.2 Analysing transactions using the accounting equation115
5.3 Illustration of accounting for a service business118
5.4 A process for summarising the transactions: a spreadsheet122
5.5 Financial statements as a means of communication124
5.6 Summary127
Questions127
A Test your understanding 127
B Application 128
Supplement: recording transactions in ledger accounts:
a service business 129
Test your understanding 141

Chapter 6 Accounting information for trading businesses142

Real World Case 142
Learning outcomes 144
6.1 Introduction144
6.2 Goods purchased for resale144
6.3 Manufacturing goods for resale147
6.4 Illustration of accounting for a trading business150
6.5 A process for summarising the transactions: a spreadsheet154
6.6 Financial statements of M. Carter, wholesaler156
6.7 Summary158
Questions159
A Test your understanding 159
B Application 160
Supplement: Recording transactions in ledger accounts: a trading business161
Test your understanding 168

A01_WEET6590_07_SE_FM.indd 7 04/09/15 10:52 pm

 viii Contents

Part 3 Recognition in financial statements

Chapter 7 Published financial statements170

Real World Case 170
Learning outcomes 173
7.1 Introduction173
7.2 International influences174
7.3 Accounting framework176
7.4 Statement of financial position (balance sheet)179
7.5 Income statement (profit and loss account)184
7.6 Statement of cash flows186
7.7 Group structure of companies191
7.8 Group financial statements193
7.9 Small and medium-sized entities (SMEs)197
7.10 Beyond the annual report198
7.11 Summary202
Further reading 202
Useful websites 203
Questions203
A Test your understanding 203
B Application 204
C Problem solving and evaluation 205
Activities for study groups 205
Notes and references 205
Supplement 7.1: information to be presented on the face of the
statement of financial position, as required by IAS 1206
Supplement 7.2: balance sheet format 1, as prescribed by the
Companies Act 2006207
Supplement 7.3: information to be presented on the face of the
income statement, as required by IAS 1209
Supplement 7.4: UK Companies Act profit and loss account
format1 – list of contents210

Chapter 8 Non-current (fixed) assets211

Real World Case 211
Learning outcomes 213
8.1 Introduction214
8.2 Definitions214
8.3 Recognition and measurement217
8.4 Users’ needs for information219
8.5 Information provided in the financial statements219
8.6 Usefulness of published information221
8.7 Depreciation: an explanation of its nature223
8.8 Reporting non-current (fixed) assets and depreciation in financial
statements228
8.9 Summary236
Further reading 236

A01_WEET6590_07_SE_FM.indd 8 04/09/15 10:52 pm

 Contents ix

Questions236
A Test your understanding 237
B Application 237
C Problem solving and evaluation 238
Activities for study groups 239
Notes and references 239
Supplement: recording non-current (fixed) assets and depreciation240
Test your understanding 249

Chapter 9 Current assets250

Real World Case 250
Learning outcomes 252
9.1 Introduction252
9.2 Definitions253
9.3 The working capital cycle253
9.4 Recognition and measurement255
9.5 Users’ needs for information257
9.6 Information provided in the financial statements258
9.7 Measurement and recording262
9.8 Inventories (stocks) of raw materials and finished goods262
9.9 Receivables (debtors)266
9.10 Prepayments268
9.11 Revenue recognition269
9.12 Summary271
Questions272
A Test your understanding 272
B Application 273
C Problem solving and evaluation 274
Activities for study groups 275
Notes and references 275
Supplement: bookkeeping entries for (a) bad and doubtful debts;
and (b) prepayments276
Test your understanding 280

Chapter 10 Current liabilities281

Real World Case 281
Learning outcomes 283
10.1 Introduction283
10.2 Definitions284
10.3 Recognition and measurement285
10.4 Users’ needs for information286
10.5 Information provided in the financial statements287
10.6 Measurement and recording288
10.7 Accruals and the matching concept290
10.8 Liabilities for taxation293
10.9 Summary295
Questions295
A Test your understanding 296

A01_WEET6590_07_SE_FM.indd 9 04/09/15 10:52 pm

 x Contents

B Application 296
C Problem solving and evaluation 297
Activities for study groups 297
Notes and references 297
Supplement: bookkeeping entries for accruals298
Test your understanding 300

Chapter 11 Provisions and non-current (long-term) liabilities301

Real World Case 301
Learning outcomes 303
11.1 Introduction303
11.2 Users’ needs for information304
11.3 Information provided in the financial statements305
11.4 Provisions308
11.5 Deferred income310
11.6 Non-current (long-term) liabilities312
11.7 Summary318
Questions318
A Test your understanding 318
B Application 319
C Problem solving and evaluation 319
Activities for study groups 320
Notes and references 320
Supplement: bookkeeping entries for provisions and deferred income321
Test your understanding 322

Chapter 12 Ownership interest323

Real World Case 323
Learning outcomes 325
12.1 Introduction325
12.2 Definition and recognition326
12.3 Presentation of ownership interest326
12.4 Statement of changes in equity334
12.5 Users’ needs for information335
12.6 Information provided in the financial statements336
12.7 Dividends340
12.8 Issue of further shares on the Stock Exchange341
12.9 Summary344
Questions344
A Test your understanding 344
B Application 345
C Problem solving and evaluation 346
Activities for study groups 347
Notes and references 347
Supplement: A spreadsheet for adjustment to a trial balance at
the end of the accounting period348
Test your understanding 352

A01_WEET6590_07_SE_FM.indd 10 04/09/15 10:52 pm

 Contents xi

Part 4 Analysis and issues in reporting

Chapter 13 Ratio analysis354

Real World Case 354
Learning outcomes 356
13.1 Introduction356
13.2 A note on terminology357
13.3 Systematic approach to ratio analysis357
13.4 Investors’ views on risk and return365
13.5 Pyramid of ratios366
13.6 Use and limitations of ratio analysis368
13.7 Worked example of ratio analysis369
13.8 Linking ratios to the statement of cash flows375
13.9 Combining ratios for interpretation378
13.10 Summary381
Questions381
A Test your understanding 381
B Application 382
C Problem solving and evaluation 384
Notes and references 384

Chapter 14 Reporting corporate performance385

Real World Case 385
Learning outcomes 387
14.1 Introduction387
14.2 Strategy and performance388
14.3 Other guidance in analysis394
14.4 Segmental information397
14.5 Off-balance sheet finance402
14.6 Corporate social responsibility404
14.7 Corporate governance406
14.8 Meaning of ‘fair presentation’ and ‘true and fair view’409
14.9 Measurement of value411
14.10 Risk reporting414
14.11 Developing issues: how valid is the stakeholder model?415
14.12 Summary416
Further reading 417
Questions418
A Test your understanding 418
B Application 419
C Problem solving and evaluation 419
Activities for study groups 419
Notes and references 420

Chapter 15 Reporting cash flows421

Real World Case 421
Learning outcomes 422

A01_WEET6590_07_SE_FM.indd 11 04/09/15 10:52 pm

 xii Contents

15.1 Introduction422
15.2 Cash and cash equivalents423
15.3 The direct method and the indirect method423
15.4 Preparing a statement of cash flows: the indirect method427
15.5 Preparing a statement of cash flows: the direct method435
15.6 Interpretation of cash flow information436
15.7 Illustration437
15.8 Summary441
Further reading 441
Questions441
A Test your understanding 442
B Application 442
C Problem solving and evaluation 443
Notes and references 445

MANAGEMENT ACCOUNTING

Part 5 Setting the scene and defining the basic tools of

management accounting

Chapter 16 Functions of management accounting450

Real World Case 450
Learning outcomes 452
16.1 Introduction452
16.2 Meeting the needs of internal users454
16.3 Management functions455
16.4 Role of management accounting460
16.5 Judgements and decisions: case study illustrations463
16.6 The language of management accounting468
16.7 Summary469
Further reading 469
Questions470
A Test your understanding 470
B Application 470
C Problem solving and evaluation 471
Activities for study groups 474
Notes and references 474

Chapter 17 Classification of costs475

Real World Case 475
Learning outcomes 477
17.1 Definition of a cost477
17.2 The need for cost classification478
17.3 The meaning of ‘activity’ and ‘output’478
17.4 Variable costs and fixed costs479
17.5 Direct costs and indirect costs483

A01_WEET6590_07_SE_FM.indd 12 04/09/15 10:52 pm

 Contents xiii

17.6 Product costs and period costs485

17.7 Cost classification for planning, decision making and control487
17.8 Cost coding490
17.9 Cost selection and reporting491
17.10 Summary492
Further reading 493
Questions493
A Test your understanding 493
B Application 494
C Problem solving and evaluation 496
Activities for study groups 496

Chapter 18 Product costs: materials, labour and overheads498

Real World Case 498
Learning outcomes 500
18.1 Introduction500
18.2 Accounting for materials costs502
18.3 Accounting for labour costs505
18.4 Production overheads: traditional approach507
18.5 Activity-based costing (ABC) for production overheads517
18.6 Comparing the traditional approach and ABC526
18.7 Summary527
Further reading 528
Questions528
A Test your understanding 529
B Application 530
C Problem solving and evaluation 531
Activities for study groups 532
Notes and references 532

Part 6 Job costs and stock valuation

Chapter 19 Job costing534

Real World Case 534
Learning outcomes 536
19.1 Introduction536
19.2 Job-cost records: an illustration537
19.3 Job costing: applying the accounting equation to transactions541
19.4 Absorption costing and marginal costing546
19.5 Moving forward550
19.6 Summary551
Questions552
A Test your understanding 552
B Application 553
C Problem solving and evaluation 555
Activities for study groups 556

A01_WEET6590_07_SE_FM.indd 13 04/09/15 10:52 pm

 xiv Contents

Part 7 Decision making

Chapter 20 Break-even analysis and short-term decision making558

Real World Case 558
Learning outcomes 560
20.1 Introduction560
20.2 Cost behaviour: fixed and variable costs561
20.3 Break-even analysis565
20.4 Using break-even analysis569
20.5 Limitations of break-even analysis571
20.6 Applications of cost–volume–profit analysis572
20.7 Cases in short-term decision making573
20.8 Pricing decisions578
20.9 Summary581
Questions581
A Test your understanding 582
B Application 582
C Problem solving and evaluation 584
Activities for study groups 585

Part 8 Planning and control

Chapter 21 Preparing a budget588

Real World Case 588
Learning outcomes 590
21.1 Introduction590
21.2 Purpose and nature of a budget system591
21.3 Administration of the budgetary process594
21.4 The benefits of budgeting598
21.5 Behavioural aspects of budgeting601
21.6 Approaches to budgeting604
21.7 Practical example – development of a budget606
21.8 Shorter budget periods615
21.9 Summary618
Questions619
A Test your understanding 619
B Application 620
C Problem solving and evaluation 622
Activities for study groups 625

Chapter 22 Standard costs626

Real World Case 626
Learning outcomes 627
22.1 Introduction628
22.2 Purpose of using standard costs628
22.3 The level of output to be used in setting standards629

A01_WEET6590_07_SE_FM.indd 14 04/09/15 10:52 pm

 Contents xv

22.4 The control process630

22.5 Direct materials cost variance631
22.6 Direct labour cost variance633
22.7 Variable overhead cost variance634
22.8 Fixed overhead expenditure variance635
22.9 Case study: Allerdale Ltd636
22.10 Investigating variances641
22.11 Flexible budgets and variance analysis642
22.12 Case study: Brackendale Ltd642
22.13 Is variance analysis, based on standard costs, a useful exercise?646
22.14 A broader view of applications of variance analysis647
22.15 Summary648
Questions649
A Test your understanding 649
B Application 650
C Problem solving and evaluation 652
Activities for study groups 655
Notes and references 655

Chapter 23 Performance evaluation and feedback reporting656

Real World Case 656
Learning outcomes 659
23.1 Introduction659
23.2 Preparing performance reports660
23.3 Performance evaluation662
23.4 Benchmarking667
23.5 Non-financial performance measures668
23.6 The Balanced Scorecard669
23.7 Management use of performance measurement672
23.8 Summary674
Further reading 675
Questions675
A Test your understanding 675
B Application 676
C Problem solving and evaluation 676
Activities for study groups 678

Part 9 Capital investment appraisal and business strategy

Chapter 24 Capital investment appraisal682

Real World Case 682
Learning outcomes 684
24.1 Purpose of capital investment appraisal685
24.2 Payback method687
24.3 Accounting rate of return689
24.4 Net present value method691

A01_WEET6590_07_SE_FM.indd 15 04/09/15 10:52 pm

 xvi Contents

24.5 Internal rate of return696

24.6 Mutually exclusive projects699
24.7 Which methods are used in practice?701
24.8 Control of investment projects: authorisation and review702
24.9 Advanced manufacturing technologies703
24.10 Summary704
Further reading 705
Questions705
A Test your understanding 705
B Application 706
C Problem solving and evaluation 707
Activities for study groups 710
Supplement: Table of discount factors711

Chapter 25 Business strategy and management accounting713

Real World Case 713
Learning outcomes 714
25.1 Introduction715
25.2 Strategic management accounting715
25.3 The just-in-time approach716
25.4 Value chain analysis717
25.5 Total quality management and cost of quality718
25.6 Business process re-engineering719
25.7 E-business and e-commerce720
25.8 Summary723
Further reading 724
Questions724
A Test your understanding 724
B Application 725
C Problem solving and evaluation 725
Activities for study groups 725
Note and reference 726

Financial accounting terms defined G1

Management accounting terms defined G11

Appendices
I Information extracted from annual report of Safe and
Sure Group plc, used throughout Financial Accounting A1
II Solutions to numerical and technical questions in Financial
Accounting A16
III Solutions to numerical and technical questions in Management
Accounting A42

Index I1

A01_WEET6590_07_SE_FM.indd 16 04/09/15 10:52 pm

 Preface to the seventh edition

Introduction
This book uses the international Conceptual Framework and International Financial
Reporting Standards (IFRS) as its primary focus. It enables students in their early
stages of study to understand and analyse the published annual reports and financial
statements of our largest businesses and public sector institutions. IFRS are now
applied in many aspects of government, local authority and other public sector
accounting. Where relevant it also refers to the approach used in small and medium-
sized businesses where the traditions of UK GAAP continue to be applied.
The book is written for the first level of undergraduate degree study in accounting and
business studies, or equivalent introductory accounting courses for any professional
training where an understanding of accounting is a basic requirement. While UK
listed companies apply IFRS in their published financial statements, the remainder of
the annual report is governed by UK-based regulations and codes. All UK companies
operate under the Companies Act 2006. Their annual reports are influenced by the
regulatory process applied to listed companies in the UK. This seventh edition is
thoroughly revised to reflect these regulatory changes, particularly the restructuring
of the Financial Reporting Council to take responsibility for the standards previously
issued by the UK Accounting Standards Board, and the introduction of the strategic
report.
All ‘Real World’ case studies at the start of each chapter have been updated to
reflect current conditions, especially the changes that have resulted from the banking
and credit crisis of 2008–09. The underlying pedagogy of previous editions has been
retained in response to encouraging comments from reviewers and from users of the
book.
As institutions come under increasing scrutiny for the quality of the teaching and
learning experience offered, a textbook must do more than present the knowledge
and skills of the chosen subject. It must make explicit to the students what targets are
to be achieved and it must help them to assess realistically their own achievements
of those targets. It must help the class lecturer prepare, deliver, explain and assess
the knowledge and skills expected for the relevant level of study. This is achieved by
stating learning outcomes at the start of each chapter and by ensuring that the chapter
headings and the end-of-chapter questions address the stated outcomes.
The management accounting chapters continue the approach of previous editions
in taking some of the newer costing techniques into mainstream discussion, reflecting
their increasing acceptance in management accounting practice. Business strategy and
competitive position are recurring themes.
An accompanying website at www.pearsoned.co.uk/weetman provides the
lecturer with a complete resource pack for each chapter. Student handouts containing
a skeleton outline of each chapter, leaving slots for students to complete; overhead-
projector masters that match the lecture handouts; additional multiple-choice
questions and further graded questions in application of knowledge and in problem
solving; all are features for this seventh edition.

A01_WEET6590_07_SE_FM.indd 17 04/09/15 10:52 pm

 xviii Preface to the seventh edition

End-of-chapter questions are graded according to the skills being assessed. There
are tests of retained knowledge, tests of application of knowledge in straightforward
situations and tests of problem solving and evaluation using the acquired knowledge
in less familiar situations.
Overall the aim of the seventh edition is to provide an introduction to financial
accounting and management accounting which engages the interest of students and
encourages a desire for further study. It also contributes to developing the generic
skills of application, problem solving, evaluation and communication, all emphasised
by employers.

Subject coverage
Financial reporting is an essential component in the process of communication
between a business and its stakeholders. The importance of communication increases
as organisations become larger and more complex. Reporting financial information
to external stakeholders not involved in the day-to-day management of the business
requires a carefully balanced process of extracting the key features while preserving
the essential core of information. The participants in the communication process
cover a wide range of expertise and educational background, so far as accounting is
concerned. The range begins with those who prepare financial statements, who may
have a special training in accounting techniques, but it ends with those who may be
professional investors, private investors, investment advisers, bankers, employee
representatives, customers, suppliers and journalists.
One very significant group of stakeholders in any business is the internal management
of the organisation. Managers have access to a wealth of detailed financial information
and a responsibility for the careful management of the assets and operations of
the organisation. The way in which the managers of an organisation use financial
information is very much contingent on the purpose for which the information is
intended. Management accounting is a specialist area of study within accounting more
generally. Ideally, management accounting and financial accounting would coalesce
if the external users could be given access to all internal information, but that might
damage the competitive position of the business and would probably swamp the
external users in detail.
First-level degree courses in accounting are increasingly addressed to this broad
base of potential interest and this book seeks to provide such a broad base of
understanding while also supplying a sound technical base for those intending to
pursue specialised study of the subject further. In particular it makes use of the
Conceptual Framework which is used by the International Accounting Standards Board
in developing and reviewing accounting standards. That Conceptual Framework is
intended to help preparers, users and auditors of financial statements to understand
better the general nature and function of information reported in financial statements.
Fair value accounting principles are introduced.

Aim of the book

The seventh edition has been updated throughout. It aims to provide a full understanding
of the key aspects of the annual report, concentrating in particular on companies in the
private sector but presenting principles of wider application which are relevant also to
organisations operating in the public sector.
In the management accounting section, the book aims to establish a firm understanding
of the basic techniques, while recognising that more recent developments in manage­
ment accounting are becoming widespread. A contingency approach is adopted which

A01_WEET6590_07_SE_FM.indd 18 04/09/15 10:52 pm

 Preface to the seventh edition xix

emphasises that the selection of management accounting techniques is conditional on

management’s purpose. To meet this purpose, the management accountant performs
the roles of directing attention, keeping the score and solving problems. Strategic
management accounting is emphasised from the outset so that students are aware
that management accounting must take an outward-looking approach. These themes
are reiterated throughout, concluding with an explanation of the role of management
accounting in business strategy, particularly e-business in the new economy. A student
who has completed this first-level study of management accounting will be aware
of many of the day-to-day practices of management accounting in business and the
relevance of those practices. It also provides a self-contained, broad introduction to
management accounting for business students who do not need to develop specialist
knowledge.

In particular
An international perspective reflects the convergence in accounting standards across the
European Union for listed companies. Features specific to the UK are retained where
these continue to be relevant to other enterprises.
Concepts of financial accounting are identified by applying the principles
enunciated by the International Accounting Standards Board in its Conceptual
Framework. The Conceptual Framework emphasises the desirability of meeting the
needs of users of financial statements and it takes a balance sheet-oriented approach.
That approach is applied consistently throughout the book, with some indication of
the problems which may arise when it is clear that the established emphasis on the
matching of revenues and costs may give a more rational explanation of existing
practice.
User needs are explained in every chapter and illustrated by including first-person
commentary from a professional fund manager, holding a conversation with an
audit manager. The conversations are based on the author’s research in the area of
communication through the annual report.
The accounting equation is used throughout the financial accounting section for
analysis and processing of transactions. It is possible for students who do not seek
a technical specialism to complete the text without any reference to debit and credit
bookkeeping. It is, however, recognised that particular groups of students may wish
to understand the basic aspects of debit and credit bookkeeping and for this purpose
the end-of-chapter supplements revisit, on a debit and credit recording basis, material
already explored in the chapter. Debit and credit aspects of management accounting
are not covered since these are regarded as best reserved for later specialist courses if
the student so chooses.
Practical illustration is achieved by drawing on the financial information of a
fictitious major listed company, taking an overview in early chapters and then
developing the detailed disclosures as more specific matters are explored.
Interpretation of financial statements is a feature of all financial reporting chapters,
formally brought together in Chapters 13 and 14. The importance of the wider range
of corporate communication is reinforced in Chapter 14. This chapter also includes
a discussion of some current developments that are under debate in the context of
international convergence.
A running case study example of the fictitious company Safe and Sure plc provides
illustration and interpretation throughout the chapters. Safe and Sure plc is in the
service sector. The Instructor’s Manual contains a parallel example, Craigielaw plc, in
the manufacturing sector. In the Instructor’s Manual there are questions on Craigielaw
to accompany most of the chapters.

A01_WEET6590_07_SE_FM.indd 19 04/09/15 10:52 pm

 xx Preface to the seventh edition

Self-evaluation is encouraged by setting learning outcomes at the start of each

chapter and reviewing these in the chapter summaries. Activity questions are placed
at various stages throughout each chapter. Self-testing questions at the end of the
chapter may be answered by referring again to the text. Further end-of-chapter
questions provide a range of practical applications. Group activities are suggested
at the end of each chapter with the particular aim of encouraging participation and
interaction. Answers are available to all computational questions, either at the end of
the book or in the Instructor’s Manual.
A sense of achievement is engendered in the reader of the financial accounting section
by providing a general understanding of the entire annual report by the end of
Chapter 7. Thereafter specific aspects of the annual report are explored in Chapters 8–12.
Lecturers who wish to truncate a first-level course or leave specific aspects to a later
level will find Chapters 8–12 may be used on a selective basis.
A spreadsheet approach to financial accounting transactions is used in the body of the
relevant chapters to show processing of transactions using the accounting equation. The
author is firmly convinced, after years of trying every conceivable approach, that the
spreadsheet encourages students to apply the accounting equation analytically, rather
than trying to memorise T-account entries. Furthermore students now use spreadsheets
as a tool of analysis on a regular basis and will have little difficulty in applying suitable
software in preparing spreadsheets. In the bookkeeping supplementary sections, the
three-column ledger account has been adopted in the knowledge that school teaching is
moving increasingly to adopt this approach which cuts out much of the bewilderment
of balancing T-accounts. Computerised accounting systems also favour the three-
column presentation with continuous updating of the balance.

Flexible course design

There was once a time when the academic year comprised three terms and we all knew
the length of a typical course unit over those three terms. Now there are semesters,
trimesters, modules and half-modules so that planning a course of study becomes an
exercise in critical path analysis. This text is written for one academic year comprising
two semesters of 12 weeks each but may need selective guidance to students for a
module of lesser duration.
In financial accounting, Chapters 1–4 provide an essential conceptual framework
which sets the scene. For a general appreciation course, Chapters 5 and 6 are practical
so that one or both could be omitted, leading directly to Chapter 7 as a guide to
published accounts. Chapters 8–12 are structured so that the explanation of principles
is contained early in each chapter, but the practical implementation is later in each
chapter. For a general appreciation course, it would be particularly important to
refer to the section of each chapter which analyses users’ needs for information and
discusses information provided in the financial statements. However, the practical
sections of these chapters could be omitted or used on a selective basis rather than
attempting full coverage. Chapters 13 and 14 are important to all readers for a sense
of interpretation and awareness of the range of material within corporate reports.
Chapter 15 takes the reader through a cash flow statement item-by-item with the
emphasis on understanding and interpretation.
In teaching and learning management accounting various combinations are
possible, depending on course design and aims. Chapters 16, 17 and 18 provide an
essential set of basic tools of analysis but thereafter some flexibility is feasible. For
applications in job costing, Chapter 19 provides further material. For concentrating
on decision making and awareness of business strategy, Chapters 20, 24 and 25 are
recommended. For concentrating on planning and control, Chapters 21, 22 and 23 give
students experience of the variety of techniques in use.

A01_WEET6590_07_SE_FM.indd 20 04/09/15 10:52 pm

 Preface to the seventh edition xxi

Approaches to teaching and learning

Learning outcomes
Targets for student achievement in relation to knowledge and understanding of
the subject are specified in learning outcomes at the head of each chapter. The
achievements represented by these learning outcomes are confirmed against graded
questions at the end of each chapter. The achievement of some learning outcomes may
be confirmed by Activities set out at the appropriate stage within the chapter.

Skills outcomes
The end-of-chapter questions test not only subject-specific knowledge and technical
skills but also the broader general skills that are transferable to subsequent employment
or further training.

Graded questions
End-of-chapter questions are graded and each is matched to one or more learning
outcomes. Where a solution is provided to a question this is shown by an [S] after the
question number.

A series questions: test your understanding

The A series questions confirm the application of technical skills. These are skills
specific to the subject of accounting which add to the specialist expertise of the
student. More generally they show the student’s capacity to acquire and apply a
technical skill of this type.
The answers to these questions can be found in relevant sections of the chapter, as
indicated at the end of each question.

B series questions: application

The B series questions apply the knowledge gained from reading and practising
the material of the chapter. They resemble closely in style and content the technical
material of the chapter. Confidence is gained in applying knowledge in a situation
that is very similar to that illustrated. Answers are given in Appendix II or in the
Instructor’s Manual. These questions test skills of problem solving and evaluation
that are relevant to many subjects and many activities in life, especially in subsequent
employment. Some initiative is required in deciding how to apply relevant knowledge
and in solving problems.

C series questions: problem solving and evaluation

The C series questions apply the knowledge gained from reading the chapter, but in a
varied style of question. Problem-solving skills are required in selecting relevant data
or in using knowledge to work out what further effort is needed to solve the problem.
Evaluation means giving an opinion or explanation of the results of the problem-solving
exercise. Some answers are given in Appendix II but others are in the Instructor’s
Manual so that they can be used in tutorial preparation or class work.

Group and individual cases

Cases apply knowledge gained from the chapter but they also test communication
skills. Communication may involve writing or speaking, or both. It may require, for
example, explanation of a technical matter to a non-technical person, or discussion
with other students to explore a controversial issue, or presentation of a report to a
business audience.

A01_WEET6590_07_SE_FM.indd 21 04/09/15 10:52 pm

 xxii Preface to the seventh edition

S series questions in supplementary sections

The S series questions test knowledge of the accounting records system (bookkeeping
entries) to confirm understanding by those who have chosen to study the supplementary
bookkeeping sections.

Instructor’s Manual
A website is available at www.pearsoned.co.uk/weetman by password access to
lecturers adopting this book. The Instructor’s Manual contains additional problem
questions for each chapter, with full solutions to these additional questions as well as
any solutions not provided in the book. The Instructor’s Manual also includes basic
tutorial instructions and overhead-projector masters to support each chapter.

Target readership
This book is targeted at a broad-ranging business studies type of first-level degree
course. It is intended to support the equivalent of one semester of 12 teaching
weeks. There is sufficient basic bookkeeping (ledger accounts) in the end-of-chapter
supplements to make the book suitable for those intending to pursue a specialised
study of accounting beyond the first level but the bookkeeping material is optional
for those who do not have such special intentions. The book has been written
with undergraduate students particularly in mind, but may also be suitable for
professional and postgraduate business courses where financial reporting is taught at
an introductory level.

Acknowledgements
I am grateful to academic colleagues and to reviewers of the text for helpful comments
and suggestions. I am also grateful to undergraduate students of five universities who
have taken my courses and thereby helped in developing an approach to teaching
and learning the subject. Professor Graham Peirson and Mr Alan Ramsay of Monash
University provided a first draft of their text based on the conceptual framework
in Australia which gave valuable assistance in designing the structure of this book,
which was also guided from the publishing side by Pat Bond and Ron Harper.
Professor Ken Shackleton of the University of Glasgow helped plan the structure
of the management accounting chapters. The Institute of Chartered Accountants of
Scotland gave permission for use of some of the end-of-chapter questions.
Subsequently I have received valuable support in successive editions from the
editorial staff at Pearson Education. For this latest edition I am grateful to colleagues
and students who have used the book in their teaching and learning. I have also been
helped by constructive comments from reviewers and by guidance from Rebecca
Pedley, Acquisitions Editor, and Natasha Whelan, Senior Project Editor.

A01_WEET6590_07_SE_FM.indd 22 04/09/15 10:52 pm

 Publisher’s acknowledgements

We are grateful to the following for permission to reproduce copyright material:

Figures
Figure 4.1 from https://www.frc.org.uk/About-the-FRC/FRC-structure.aspx, © Financial
Reporting Council (FRC). All rights reserved. For further information, please visit www.frc
.org.uk or call +44 (0)20 7492 2300. Figure on page 354 from Annual Report and Accounts 2014
(National Express plc 2014) p. 15, http://nexgroup.blob.core.windows.net/media/2293/
ar2014-full.pdf, Reproduced with permission from National Express Group.

Tables
Table on page 27 from Annual Report and Accounts 2013/14 (BBC 2014) p. 125, http://
downloads.bbc.co.uk/annualreport/pdf/2013-14/bbc_annualreport_201314.pdf; Table on page
354 from Annual Report and Financial Statements 2014 (Stagecoach Group plc 2014) p. 14,
http://www.stagecoach.com/investors/financial-analysis/reports/2014.aspx; Table on page
355 from Annual Report and Accounts January 2014 (Next plc 2014) p. 19, http://www.nextplc
.co.uk/~/media/Files/N/Next-PLC/pdfs/reports-and-results/2014/Next%20AR2014%20web
.pdf; Table on page 476 from HGCA, http://www.hgca.com/markets/survey-results.aspx, 2014

Text
Case Study on pages 4–5 from Annual Report and Accounts 2013/14 (Oxfam 2014) pp. front
cover, 6, 8, 38, reproduced with the permission of Oxfam GB, Oxfam House, John Smith Drive,
Cowley, Oxford OX4 2JY, UK www.oxfam.org.uk. Oxfam GB does not necessarily endorse
any text or activities that accompany the materials.; Extract on page 28 from Annual Report and
Accounts 2013/14 (BBC 2014) p. 2, http://downloads.bbc.co.uk/annualreport/pdf/2013-14/
bbc_annualreport_201314.pdf; Case Study on page 54 from Annual Report and Form 20-F, 2014
(AstraZeneca 2014) pp. 11, 74, http://www.astrazeneca.com/Investors/Annual-reports; Case
Study extract on page 77 from The FRC and its regulatory approach, January (2014) p. 1, https://
www.frc.org.uk/Our-Work/Publications/FRC-Board/The-FRC-and-its-Regulatory-Approach.
pdf; Case Study extract on page 78 from Corporate Reporting Review - Annual Reports 2013, October
2013 (Financial Reporting Council 2014) p. 5, https://frc.org.uk/Our-Work/Publications/
Corporate-Reporting-Review/Coporate-Reporting-Review-Annual-Report-2013.pdf; Case Study
extract on pages 77–8 from Amendments to the Financial Reporting Standard for Small Enterprises
(effective January 2015), FRC, April 2014, revision to section 2.40. , https://www.frc.org.uk/
Our-Work/Publications/Accounting-and-Reporting-Policy/Amendments-to-the-FRSSE-Micro-
entities.pdf, all Case Study extracts on pages 77–8 © Financial Reporting Council (FRC). All
rights reserved. For further information, please visit www.frc.org.uk or call +44 (0)20 7492 2300;
Case Study on pages 112–13 from Annual Report and Accounts January 2014 (Next plc) pp. 20 and
22, http://www.nextplc.co.uk/~/media/Files/N/Next-PLC/pdfs/reports-and-results/2014/
Next%20AR2014%20web.pdf; Case Study on page 142 from Annual Report and Accounts
2014 (National Express plc 2014) p. 36, http://nexgroup.blob.core.windows.net/media/2293/
ar2014-full.pdf, Reproduced with permission from National Express Group; Case Study on
pages 142–3 from Annual Report and Financial Statements (Stagecoach 2014) p. 15, http://www
.stagecoach.com/investors/financial-analysis/reports/2014.aspx; Case Study on page 170–1
from Annual Report 2013/14, (Morrisons plc 2014) pp. 5–6, 44 http://www.morrisons-corporate
.com/Documents/Corporate2014/Morrisons_AnnualReport13-14_Complete.pdf; Comment
from Financial Times on page 171 from Strategy not shame should determine scaled of BarCap,

A01_WEET6590_07_SE_FM.indd 23 04/09/15 10:52 pm

 xxiv Publisher’s acknowledgements

Financial Times, 13/03/2014 (Smith, Al and Guthrie, J.); Case Study on pages 211–12 from Annual
Report and Financial Statements 2014–15 (Royal Mail plc 2015) pp. 2, 28, 135, 121–2, http://www
.royalmailgroup.com/sites/default/files/Annual%20Report%20and%20Accounts%202014–15
.pdf; Case Study on pages 250–51 from Annual Report and Accounts 2014 (Associated British Foods
plc. 2014) pp. ii, 2, 38, 94, 113, http://www.abf.co.uk/documents/pdfs/2014/2014_abf_annual_
report_and_accounts.pdf; Case Study on pages 281–2 from Annual Report and Accounts 2014 (W H
Smith plc 2014) pp. 1, 18, 20, 74, http://www.whsmithplc.co.uk/investors/company_reports/;
Case Study on pages 301–2 from Annual Report 2013 (Rio Tinto 2013) pp 1, 129–30, 154, http://
www.riotinto.com/annualreport2013/_pdfs/rio-tinto-2013-annual-report.pdf; Case Study on
pages 323–4 from Mothercare launches £100m rights issue, Financial Times, 23/09/2014 (Barrett,
C.), © The Financial Times Limited. All Rights Reserved; Extract on page 355 from Annual
Report and Financial Statements 2013/14 (Wm Morrisons Supermarkets plc 2014) p. 5, http://
www.morrisons-corporate.com/Documents/Corporate2014/Morrisons_AnnualReport13-14_
Complete.pdf; Case Study on pages 379–80 from Financial Times, http://www.ft.com/cms/
s/0/8588d422-b6ca-11e1-8c96-00144feabdc0.html#ixzz21tpdndrN, © The Financial Times
Limited. All Rights Reserved; Case Study on pages 385–6 from Annual Report and Accounts 2014
(Associated British Foods 2014) p. 9, http://www.abf.co.uk/documents/pdfs/2014/2014_abf_
annual_report_and_accounts.pdf; Case Study on page 421 from ITV: no news, good news?,
Financial Times, 08/10/2014 (Lex Team), http://www.ft.com/cms/s/3/64144f84-4e2a-11e4-bfda-
00144feab7de.html#axzz3G6ZBpeuK, © The Financial Times Limited. All Rights Reserved; Case
Study on pages 450–1 from Chartered Institute of Management Accountants (CIMA), http://
www.cimaglobal.com/About-us/What-is-management-accounting/ CIMA Global website,
October 2014; Case Study on pages 475–6 from HGCA, http://www.hgca.com/press/2014/
may/09/grain-haulage-survey.aspx; Case Study on pages 534–5 from http://www.cakeboss
.com/Cake-Stuff/Articles/How-Much-Should-I-Charge; Case Study on page 558 from Gemfields
eyes Colombian emerald venture, Financial Times, 22/09/2014 (Wilson, J.), http://www.ft.com/
cms/s/0/6977e036-4249-11e4-a9f4-00144feabdc0.html#ixzz3GCVPUa8X, © The Financial Times
Limited. All Rights Reserved; Case Study on pages 588–9 from Budget Booklet 2014/15 (Lancashire
Fire and Rescue Service 2015) http://www.lancsfirerescue.org.uk/financial-summary/; Case
Study on p. 626 ‘Summary of Industry Standards’, information provided by RestaurantOwner
.com. For more information, go to www.RestaurantOwner.com; Case Study on pages 656–8 from
Annual Report and Accounts 2013–14 (Natural England 2014) pp. 4, 67–70, 80, https://www.gov
.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/326495/ne-annual-report-
accounts-2013-2014-print-ready.pdf, Contains public sector information licensed under the Open
Government Licence (OGL) v3.0.http://www.nationalarchives.gov.uk/doc/open-government-
licence.; Case Study on page 683 from Drax biomass conversion a first for Osborne infrastructure
scheme, Financial Times, 24/04/2013 (Pickard, J.), http://www.ft.com/cms/s/0/26526d1c-acf4-
11e2-b27f-00144feabdc0.html?siteedition=uk#axzz3G82tUShy, © The Financial Times Limited.
All Rights Reserved; Case Study on pages 682–3 from Annual Report 2013 (Drax Group plc 2013)
p. 42, http://www.drax.com/media/32649/drax_ar13_final.pdf; Case Study on pages 713–14
from The Evolution of Mobility: Bombardier Transportation Presents Solutions for the Future of Public
Transportation at InnoTrans 2014 (Bombardier) Berlin Transportation, Press Release, http://
uk.bombardier.com/en/media/newsList/details.bombardier-transportation20140917theevoluti
onofmobilitybombardie.bombardiercom.html?

Picture Credits
123RF.com: 558, 588; Alamy Images: Arterra Picture Library 656, lee avison 211, Kevin Britland
170, Robert Convery 250, 281, Jeff Gilbert 28, R Heyes Design 421, Carolyn Jenkins 385, Justin
Kase z11z 142, Gary Moseley 354, Paul Robbins 112, studiomode 498, Urbanimages 323; picture
courtesy of Bombardier Transportation UK Ltd: 713; Corbis: 475; Imagestate Media: John Foxx
Collection 301; Oxfam: Pablo Tosco 4; Shutterstock.com: Konstantin Chagin 450, kentoh 534,
krsmanovic 626t, Nomad_Soul 54, Pressmaster 77, TTstudio 682

All other images © Pearson Education

Every effort has been made to trace the copyright holders and we apologise in advance for any
unintentional omissions. We would be pleased to insert the appropriate acknowledgement in
any subsequent edition of this publication.

A01_WEET6590_07_SE_FM.indd 24 09/09/15 12:05 pm

 Financial accounting

M01_WEET6590_07_SE_C01.indd 1 03/09/15 7:56 pm

M01_WEET6590_07_SE_C01.indd 2 03/09/15 7:56 pm
 Part 1

A conceptual framework:
setting the scene

1 Who needs accounting?

2 A systematic approach to financial reporting:
the accounting equation
3 Financial statements from the accounting equation
4 Ensuring the quality of financial statements

M01_WEET6590_07_SE_C01.indd 3 09/09/15 12:09 pm

 Chapter 1

Who needs accounting?

Real World Case

Oxfam: meeting users’ needs

Extracts from Annual Report
and Accounts
Purpose and charitable objects
Oxfam’s purpose is to help create
lasting solutions to the injustice of
poverty.
As stated in its Memorandum of

Oxfam/Pablo Tosco
Association, the objects for which
Oxfam is established for the public
benefit are:
● to prevent and relieve ­poverty
and to protect vulnerable
­people, including through
humanitarian intervention;
● to advance sustainable development;
● to promote human rights, equality and diversity, in particular where to do so contributes to the
prevention and relief of poverty; in all cases working anywhere in the world.

Highlights
11 million people reached directly in 52 countries, and millions more benefiting from changes in
governments’ policy and practice influenced by Oxfam
6.1 million people supported in 24 humanitarian emergencies
600,000 people globally who took online campaign actions
1,337 grants to 81 partner organisations
400,000 people in the UK made a regular donation

Being accountable for the impact of our work

Oxfam is committed to ensuring that, in all that we do, we are accountable to those with whom we
work, from our programme partners, communities and donors to other stakeholder groups such as
our staff, volunteers, or those who we campaign through and with. We use several tools to monitor,
­evaluate, assess and learn from our stakeholders. We:
● report data on the numbers of people and communities reached by our programmes

M01_WEET6590_07_SE_C01.indd 4 09/09/15 12:14 pm

Exploring the Variety of Random
Documents with Different Content
kiszaggatott részeit, míg azok egészben a históriai nyomozások körül
a legsikeresb hasznot nyujthatnák.
Annyiban helyes ezen ohajtás, közbe szóla Gyula, a mennyiben
közbirtokká fognának válni ezen darabok, miként közbirtok maga a
tudomány is, s így többoldaluak lehetnének a nyomozások és
fölfedezések.
Magam is önző zsugoriságnak, s közjó iránti buzgalom hiánynak
tartom, mondá a báró, különködni egy két oly ritkasággal, mely
közintézetek nagy gyűjteményeiben közhasználatuvá lehetne, de
emberi gyarlóságunk: bírni szeretni gyakran oly dolgot is, melyből
semmi egyéb hasznunk, mint hogy birtokosai vagyunk annak. Nálam
azonban nem vagyon-vágy, hanem szenvedély volt a gyűjtögetés; ily
esetben úgy tetszik, menthető a nagy gonddal, költséggel,
fáradsággal szerzett gyűjtemény megtartása. De mit mondjunk ott,
hol egyesek felfedezett titkot, találmányt, vagy fortélyt birnak, mik
emberiség boldogítására szolgálhatnának, s nemtelen egyedüliséget
csinálnak azoknak birtokából, csupán azon aljas viszketegből, hogy
tudhassanak valamit, mit más nem tud, s azzal mások felett némi
felsőbbséget mutathassanak?
Az ifjú Regéczy a maga társalgási tulajdonival, ha nem szerelmet
is, de jóakaratot bizonyosan fogott volna támasztani maga iránt az
Uzay-háznál, ha más alakban jelen vala meg annál, nem kérőjében.
Másnap estve vacsoránál ülének, s a báró épen városi
eseményekkel mulattatá a társaságot, a mint Bodnárral Porubay
belépe. Elhalaványodott a beszélő s fennakadt nyelve szavában.
Porubay is meredt komorsággal tekintett a báróra s eszméletlenűl
fogadta el az ajánlott széket. De a báró egyszerre felugrott ültéből, s
minden feltünő elfogultság nélkül, meleg kifejezésekkel üdvözlötte a
professort, sajnálkozott maga ritka szerencséjén látogatásihoz,
járatáról tudakozódott, s nem eszmélve, vagy ügyelve ennek
nyilvános zavarára, s egy tagú feleleteire, elhalmozta őt kötelező
szavakkal. A báró ügyes simasága ismét folyamatba hozta a
beszélgetést; alig tünének fel valakinek többé az első kedvetlen
benyomások.
Asztal után bevoná Regéczy Porubayt a maga szobájába.
Mindketten nyugodtan jövének ki abból, s a báró sajnálkozva említé
a társaság előtt, miként kedves barátja a professor úr, oly újságot
közle vele, mely a városbai sietős bemenetelét kivánja; a minthogy
másnap búcsut is vőn az Uzay-háztól. Senkinek sem vala ez oly
kedves mint Cilinek. Cili oly pillantatot vetett Gyulára, melyből
léleknek kéje lángola felé; mert nem lehete nem látnia, miként
örvendett Gyula is a báró búcsu-vételének; s mi tehette ezt egyéb,
mint szerelem aggódása?
Uzay nyavalyája naponként súlyosodék, fuldoklásai erőltetőbbek,
aggódtatóbbak levének. Egy éjjel zörögtek Gyula ajtaján; a beteg,
fiát kivánta magához, s Gyula bement vele. Az öreg kinyújtotta
reszkető kezét, másik Cili fején nyugodt, áldani akart, de a szó nem
volt többé erejében. Néhány percz alatt kikölt a lélek belőle. Gyula
ellágyúlva fogta be kegy-urának, barátjának szemeit, Laura
eljajdúlva rogyott férjére, gyermekei hideg kezét nyomták ajkaikhoz,
s Tamás az ágy mögé térdelve csókolta volt ura lábait. Bú és jaj szó
terjedt el az egész háznál és helység lakosinál, kik jámbor urokat
szivökből szerették. Kiki legszebb tulajdonait, s önmagávali
legszivesebb viszonyait tartotta szíve előtt, és szája vetélkedett okok
felhordásában: szánnia a kimultat.
Jótevőleg munkálnak, hatnak körültünk, midőn kedveseink halnak
el, a látogatók, járók-kelők, a temetési zaj, és azon bajlakodások,
mikre új viszonyaink kényszerítnek bennünket. Időt adnak ezek élet-
vágyunknak és erőnknek, megvívni a bánattal, s diadalt venni azon.
Magány gyakorta elfogná ölni lelkünket.
Uzay halála inkább súlyosb mint véletlen csapás volt a házon.
Több hetek teltek el tompa fájdalomban, végre nyugosztalódott kiki,
s új viszonyai után, új élet-terven jártatta elméjét.
 Laura atyja, az öreg Türey, behajtatott az udvarba, s lélektelen
tört fel a lépcsőkön. Lyányom! így szólt Laurához, gyalázat fenyegeti
házamat! Kornél fiam egy comédiásnét akar elvenni; ma veszem a
hírt Pestről. Neked eleitől fogva nagyobb hatalmad volt rajta, mint
nekem; menj be hozzá, s ha lehet óvj meg a szégyen halálától!
Az öreg majd vígasztalhatlan volt, s nem nyugodt előbb, mint
Laura megigérte, hogy bemegy s értekezik bátyjával. Azonnal
rendelések tétettek az út iránt. Bemenendő vala az egész háznép,
egyszersmind némi szükséges változtatásul is a folytonos házi
viszályok ellen.
Laura és Cili egy kocsin utaztak, Gyula Károlylyal másban. Kevés
és szaggatott volt a beszélgetés mindkét kocsiban; kiki saját
gondolati és érzeményei után eresztette képzetét, melyet
kocsirengés és tárgyak felváltásai éber-életben tartottak. Est borúlt
már a város felibe a mint bele értek.
Kornélt nem lelték a szállásán; a magyar szinházban volt, s oda
ment társaságunk is. Kornélt itt sem láták; Gyula megtudá, hogy a
színfalak megett mulat, miként rendszerint szokott, mióta a színész-
társaság Pesten játszik. Azonban Kornél megsejté a vidékieket s
lejöve közikbe. Lessing Galotti Emiliáját adák, s a társaság több
tűzzel mint művészi készülettel, több érzéssel és természeti
tapintattal, mint studiummal játszék. Gyula tűrhetőleg, s várása
felett lőn elégült az előadással. Várjon ön, szóla hévvel Kornél, első
művésznőjök még nem lépe ki. Abban fog ön kellemet, erőt,
kifejezést s érzést egybeolvadva találni. – Most! kiálta Kornél, s
kézen ragadá Gyulát. Egy deli fiatal, virágzó, gömbölyeg testű
személy lépe fel a színpadra, s a közönség tapssal üdvözlé őt. Gyula
rámereszté szemét, s halvány sáppadás űze el egyszerre minden
vért arczából. Hirtelen változásról panaszkodék, s kirohana a
színházból.
Gyula legelőbb is szállását tudá meg a művésznőnek. Nyugtalanul
lesé hazajöttét; szorongó érzetek közt jára kapuja előtt fel s alá. Jött
végre ez, mohón rohant eleibe Gyula, s látta, hogy nem csalatkozott,
ő volt – Biri, a testvérhúga. Mosolyogva nyújtott ez kezet neki, s
felvezette őt szobájába.
Te vagy-e Biri? vagy képzetem játszodtat-e? Te vándor színész
társaságnál?
Biri vállat vonított. A mi társaságomat illeti, felelt ledéren Biri,
hidd el édes bátyám, alkalmasint arányban áll az közönségünkkel.
Annyit nyújtunk, mennyi kivántatik tőlünk, s mi nem vagyunk okai,
hogy többet nem bir kivánni jó közönségünk; jónak mondom őt,
mert elég kegyes hazafiuságból elnézni botlásainkat, s megtapsolni
mindent, mi nem épen botlás. A mi pedig állapotomat illeti: sorsom
így akarta édes bátyám, s előadá bátyjának a maga történetét.
Biri mindinkább mélyebben szövé biztosságait Legulival. Ez
utóbbit azon homályos remény is lépezé, hogy többnyire sinlő nője
halálának esetére, elkészítse magának a szerencsét; Birit pedig
kedélyének gondatlansága és heverő unatkozás, e hatalmas bűn-
alkalom, kerítgeték. Nem sejté a szövetséget senki, ámbár a
cselédség már suttogta a két háznál.
Egy délután nyári hőségben, Matyi borködtől nyomott fejének
pihenést keresett a kertjében, s a peres diófáknak, miknek Gyula
elmente után ismét béke és élet engedteték, átszolgáló hűs
árnyában leheveredett. Rövid szunnyadtából boszúsan ébredt fel,
mert a szomszéd kertből, ugyanazon diófák alól víg nevetkezés és
dévajkodás zajgott által, s elverte nyugvónknak déli álmát.
Kifakadóban volt Matyi, ráismervén leánya szavára; de a tréfa-űzés
csakhamar gyanús kezdett lenni előtte. Átlesett a palánk hasadékain,
de azok nem engedvén tiszta látást, felmászott egyik fája derekán, s
itt nem volt nyugtató a mit látott. Felgerjedt iszonnyal tapasztalta
leánya biztosságát azzal, kit hálának kelle köteleznie le házához, s kit
szent lánczok kötének nejéhez. Nem lehete ura borús felindúlásának:
jöjj elő gyalázatja véremnek! kiálta le a fáról leányának; és te
hálátlan por-csiszár! kiálta Legulinak. Menykő csapott le e szókra a
mulatozó pár közé; Biri futásnak eredt fel Kriskához; Leguli pedig
rövid zavarodás után, legjobbnak vélte szembeszökni a boszús
apával. – Hagyd el sógor az apai boszút! kiáltott által Matyinak; a
természet hatalmasabb az ész fontolgatásinál.
Ez a mentsége minden gaznak! felelt lángolva Matyi. De silány
az, egy nős csábítóra és egy magyar hajadonra nézve!
Amice Matyi, a fa soha se szégyenelje gyümölcsét; mert miért
nem termett jobbat? A dolgot csak hiresztelés fogja gyalázattá tenni.
Az én Kriskám beteges, később minden jóvátehető leend.
Matyi annyira reszketett e szavakra boszúságában, hogy majd
lehullott a fáról. Minden durvasága mellett is elég becsületes érzettel
bírt ő, átlátni ezen terv és kinézés tisztátalanságát: különben bánta ő
eddigi rokonúlását is Legulival, s most kétszeresen borzadozott azon
gondolattól, hogy őt, kit nem becsűlt soha, hanem csak használt,
egykor vejének szólítsa.
Mit sem szólva szállt le a fáról, s felsietett Lénihez! Itt mérges
hevet fuvallva járt fel s alá szobájában, hányta, vetette elméjét:
miként előzze házának minden órán kitörő gyalázatát? Majd
idegenbe akarta küldeni leányát, majd elzárva tartani őt a háznál,
majd nyakrafőre férjhez adni. Akadályokra talált mindegyik tervénél,
de még is legkevesebbre az utolsónál, csak az volt a kérdés: hol
vegyen hirtelenében vőlegényt?
Azon kevés tivornyázó közt, kikkel Matyi olykor unalmait űzte, járt
a házhoz egy fiatal, Vártay nevű nemes, ki korán árvaságra jutván,
csekély örökében lakott magányosan a szomszédban. Az ifjú jó
házból való volt, kire sok jószág örök joga nézett, de mik már elei
által elzálogosíttattak. Maga egy volt legközönségesebb jellemű
ifjaink közől: jó vadász, agarász, paripász, örömest mulató pipa és
bor közt, nem jó, nem rossz, mindkettő, miként körülmények hozták
magokkal: féloskolát végzett, felével adós maradt, azon
győződésből, hogy tudomány nélkül könnyen ellehetünk. Ezt
leginkább tűrheték mind Matyi, mind Léni; mert az ifjú nyájas kedv-
kereső s figyelmeivel magát beszinlelő vala. Ezen akada meg most
Matyi gondolatja; s minél inkább kifejté ezt, annál alkalmasabbnak
tetszék az ifjú neki. Nem kétkede Léni javallásában is; mert tudá,
hogy Vártay jól áll beirva nála. Eleibe adá tehát ennek mai
fölfedezését, s Biri férjhez-adása iránt tervét. De mint nem hűle el,
midőn Léninél Vártay iránt ellenzésre talála. Ezer vala kifogása
ennek, miket addig forgata Matyink előtt, hogy ez, különben sem
szokva az utolsó házi szóhoz, minél előbb elálla javaslatától. Másfelé
hányták, vetették tehát a dolgot, s ez Matyi második tervénél
maradott, hogy tudniillik házi tilalom alatt tartassék a leány addig,
míg illő pár-társ fog akadni számára.
Azonnal cseléd ment Biriért által; de ez őt nem találta. Matyi dúlt,
mert lappangtatást gyanított, s fegyverre akarta szólítni cselédjeit;
de Léni lecsillapítván őt, maga ment által. A leány nem volt sehol;
Biri rettegve atyja haragjától, világnak indúlt; sok csavargás után
Miskolczra ért, hol épen vándor színész-társaság adá mutatványait, s
közéje szegődött.
S mit akarsz most Türeyvel? kérdé Gyula.
Férjül fogadom, felelé könnyedén Biri.
Ismered-e őt és magadat, hogy boldog házasságot remélhess
vele?
Miért ne, édes bátyám? ő vagyonra néz, s nekem lesz valamim;
én férjet keresek, ezt feltalálom benne. Indulat nem ámit bennünket
felidegzett képzetekkel; tudjuk egymás körülményeit, kedélyeit. Én
ismerem az ő ledér hiúságát, ő az én könnyelműségemet, s előre
megegyeztünk: szabad kezet hagyni egymásnak, feledni a múltat, és
szemet húnyni a jövendőre. Azt tartom: üdvösebb házasodáskor
biztosan tudni előre mit várhatunk, jót-e vagy rosszat? mint csupa
rózsaszín-reményekkel állni előtte, s később bánattól tépettetni az
elborúlásoknál.
Biri vidor könnyű gondolatlansággal ejtette ezen szavait, s Gyula
nem férhete hozzá komoly ellenvetéseivel. Még folyt beszédjök, a
mint ajtó nyílt s Kornél belépett a szobába. Ütközve tekintett ez
Gyulára és Birire, kik biztosan ültek egymás mellett; de Biri kaczagva
fogá kézen Gyulát: a testvérbátyám édes Kornélom! így szólott.
Tehát Bélteky Gyula? kiálta csodálva Kornél.
Az vagyok, mondá Gyula, s épen most értem mi lábon áll ön
hugommal. Örvendek, hogy ha egymásban föllelék kölcsönös
ideáljaikat.
Tökéletesen! kiálta Kornél, s megölelé leendő sógorát.
Jegyesem Bélteky Borbála, és testvére Bélteky Gyula! ezen
szókkal mutatá be Kornél Lauránál és Cilinél, még azon estve a két
testvért. Laura elhalványodék. Bélteky? kérdezé vont hangon, s
Bélteky Mátyás rokonság önhöz? kérdé Gyulát. – Atyám, felele ez, s
Laura elkomorúlva fordúlt el Gyulától. Ennek rejtély vala a dolog;
látá, hogy neve feketén áll jegyezve az Uzay-háznál.
Még bonyolódottabb lőn a rejtély előtte Várfokon, hová már
Kornél és Biri, mint házasok mentek ki az Uzay-háznéppel. Másnap
belépe hozzá Kornél. Sógor! így szóla ez, egy levelet nyújtván által
neki, mit tudsz e levélről? Gyula átfutá azt, s csodálat fogá el őt. A
név és aláirás tagadhatlanul atyjáé vala; de a levél maga, idegen
ismeretlen irás, s foglalatja még idegenebb előtte. Ebben Laura
hűtlen hitszegőnek festeték; ki iránt egykor maga Bélteky Mátyás is
jó szándékkal vala; de megtudván kaján hitszegését, elálla korán
szándékától; s nyomósan inteték Uzay, hogy aggott korára, házi
nyugalmát ily bizatlan egybeköttetéssel ne veszélyeztesse. Ezen levél
sógor, így szóla Kornél, miként Laura mondja, már egybekelés után
érkezett, s nem egy két bús órát szűlt a háznál.
Gyula szerencsés vala megnyugtathatni Laurát az iránt, hogy az
egész dolog mély titok előtte. Az aláirás ugyan atyám betűi, mondá;
de a foglalat, s annak fekete szándéka, egekre mondom, nem lehet
sajátja. Laura szívéről nehéz súly gördüle le; fájlalá azt, hogy ismét
gyanu alá fogá azon ifjat, kihez őt hála köté, s kit egy idő óta
becsűlni kezde.
 Csodások valának azon érzemények, miket Gyula születésének és
sorsának fölfedeztetése, a nőszemélyekben támaszta. Úgy tetszék
mindkettőnek, mintha eleitől fogva sejtették volna rajta a nem
közönséges származást, s meg nem foghaták, miként nem vala ez
eddig is nyilvános előttök. Cili nem saját indúlatára nézve, mert ezen
tekintetből Gyula előtte soha semminek híjjával nem volt, hanem a
maga rokonságára nézve, örvende az új viszonynak. Szabadon
ereszté most reményeit boldogságának, melynek most mi sem álla
ellent, bájos képei után; s csöndes nyugalom s elégülésnek üdve
szállának keblébe. Laura, már előbb hála által enyhűlve Gyula elleni
keserűségeiben, örvende, hogy föllelé kulcsát számos
félreértéseinek. Gyula nem vala előtte többé az elhitt, kevély, a
tolakodó csábító. Figyelmes nyájassággal töre most pótlást nyújtni
Gyulának, szíve és viselete sok méltatlanságaiért.
Ki Kornélt és Birit együtt látta, több éves házasoknak vélte őket.
Az a zajtalan nyugalom, csekély kölcsönös figyelem, az a szabad
tartaléktalanság önhibáikkal és megszokásaikkal, az a vonzalomhiány
egymás irányában – különös hideg érettséget kölcsönöztek nős
életöknek, s éveket előztek abban. Szembetünő volt nálok, hogy
inkább körülményeik mint személyeik annak kapcsai. Azonban
mindenben jól jöttek ki egymással minden összezördülés nélkül,
miként két békés együttutazó, szűk szekérben.
*
Várfokon rémülésben volt helység s udvari cselédség, mely főkép
Laurát újolag aggódásba ejtette. A hegyi rablók szemtelensége
naponként növekedett. Még ugyan a helység határában nem tettek
károkat; de a környékben új-új rablásokat, fosztásokat hordozott a
hír, mik borzasztó vakmerőségre mutattak. Többen hoztak hírt az
udvarba, hogy gyanús csapatokat láttak a rengetegben, s Bús rabló-
kapitány neve naponként iszonyatosb lett, s szájról szájra
hordoztatott. Végre sok panaszra kiküldte a megye maga pandúrjait.
Össze is csaptak ezek a rablókkal, de veszteséggel. A rablók elszánt
kétséggel harczoltak, egy párt elejtettek a pandúrok közől, s
néhányat megsebesítettek. A megye katonaságért folyamodott, s
néhány nap múlva Ongay a maga huszárjaival bevágtatott az Uzay-
udvarba. Egyszerre megkönnyültek segély láttára az elfojtott szívek.
Úgy tekintette Ongayt mindenki, mint őrző angyalát, s nem volt
szívesség, mellyel kivánsága ne előztetett volna. Laura a
legnyájasabb házi asszony vala iránta, Cili pedig testvéresen biztos
hozzá, mint Gyula kedves barátjához. Egyedül azon aggódának s
Gyula leginkább, hogy azon vakmerő kétségbeesett csoportokkali
csatázásai, nyilvános veszéllyel leendnek összeköttetve.
Ongay csakhamar nyomokban volt kémjei által a rablóknak, s
másnap korán ellenök indúlt, szorongó szívdobogásaik közt az
udvariaknak. Váró remegés ült egész nap ezeknek arczain, mert
délután egy pár sebes huszárt hoztak be, s a hegyekben puska-
ropogás hallatszott. Kémek jöttek mentek, nem igen nyugtató
hírekkel, s Gyula, estve borultával mindenesetre rendeléseket tett az
udvarban, fegyvereket töltött, kaput záratott, őröket rendelt – egy
szóval majdnem ostromvédő állapotba tette az udvart.
 Bús rablókapitány egy legényével belépett.

Estve vacsoránál ültek mindnyájan, a mint az ebédlő ajtaja

felpattant, s Bús rabló-kapitány egy legényével belépett. Vérszín
bársony lengyelsipka volt fején, fekete tollakkal, kaczagánya
körülövedzve pisztollyal és karddal, vállán keresztbe vetve lánczon
csüggtek poros-tülke és töltéses zacskója, kezében karabély. Sötét
tekintettel, szótlanúl Laurára meredt szemmel állt meg az asztal
előtt, s ledobbantotta a padozatra agyát fegyverének. Halvány iszony
fogott el mindenkit, s a hajszálak égfelé meredtek.
 Laura, most szabad vagy ismét! szóla halkkal az irtózatos, mit
várhatok Laura? – Laura élethagyott arczára borítá kezeit, s nem
szóla.
Laura! mondá a rabló, itt az óra! s egy arany zsebórát teve ki
eleibe; ezt egy hízott kényes úrtól vevém el, ki örömeit osztá fel
utána; nálam az miattad csak mély bánatnak közeit mutogatá.
Pokolba taszítál, de ismét menybe kaphatsz asszony! ne tedd hogy
ördög legyek! Ím tíz perczet várok, határozz addig; én mindenesetre
határoztam! – Ezzel félre álla a kapitány, s fegyverére támaszkodék.
Engedje addig kapitány uram, szóla rablólegénye, hadd
számoljak én is uracskámmal amott. A kapitány intett, amaz lángba
borúlt és bosszúban forgó szemekkel állott eleibe Kornélnak.
Uracskám házas, a mint tudom, s mi legyen Erzsiből? így szólt hozzá.
Ön szíveket tépett el, én hitvány életet fogok! E szavakkal rásütötte
Kornélra pisztolyát, s ez leomlott székéről. Sikoltva szöktek fel a nők.
Gyula elszánva magát a veszély irtózásai között, ragadta meg Laurát,
s villámként ugrott be vele az oldalszobába, hol készített fegyverei
állottak. Lövés lyukasztá által az ajtót, a mint azt maga után
becsapá, s alig vala ideje reteszt csukni eleibe. Ízmos döfések
szakíták azt be; de Gyula már ekkor készen álla vont fegyverével, s
szolgálván szemének az ebédlőben égő világ, oly szerencsésen ejté
az ajtó beszakadtával lövését, hogy Bús halálosan találva rogyék le.
Ugyan akkor esett be hozzá is lövés, s Gyula sebet érzett jobb
vállában, de nem gondolván azzal, új fegyverrel rohant ki, a mint az
ebédlő ajtaján Ongay berontott, s a rabló-legényt, ki épen kitörőben
volt azon, mellen ragadta s huszárjaival megnyomatta. Élet és
szabadúlás zajos öröme szállt egyszerre a veszélyben szorongott
keblekbe, hálásan csoportoztak többen Ongay körül, míg mások az
éledző Kornél körül ápolódtak. Gyula is, harcz tüzétől hevűlten,
sietett barátja ölelésére, de már hozzá nem juthatott; inogtak
biztalan léptei, s tántorgó lábai lerogytak alatta.
Új zavar, bánat és iszonyodás lepte el ismét a szíveket. Ongay
ágyba emelte barátját, tépte ruháit róla, s a keményen vérző sebet
látván, orvosért futtatott. Addig Laura forró hála érzetével kötözte a
sebet, feledve maga körül mindent, lelkét szorgalmát egyedül csak
sokszoros szabadítója mentésére fordítva. Zavarban volt az egész
ház. Ongay a rablók tovább-üldözéséről tett rendelést. Cili fűszeres
vizekért szaladozott, Biri, ki legelőbb lépett szokott sorába vissza,
férje arczait mosogatta a vértől, Laura pedig szabadítóját
élesztgette, a legcsodásabb zajgású érzeményekkel keblében; mert a
kötözés-közben egy kis mellképet sejtett meg Gyulának mellén, s
ebben – saját magára ismert.
Az orvos megérkezett s vele vigasztalás a háznép közé. Gyula
sebét nem veszélyesnek, de hosszas gyógyulásunak mondta ez;
Kornélt csak az előtte állott, s szétlőtt boros palaczk üvegei sértették
összve, s réműlés döntötte le. Biri szokott ledér kedvében s azon
dévajsággal, melyet veszélyen túlesés szokott támasztni, évődött
Kornéllal, s ily nemű büntetést óhajtott minden csábítgató s hűtlen
férfira. Másnap visszautazott férjével Pestre, hol ez alkalmasabb
gyógyítást remélt magának és felocsúlást kiállott ijedtéből.
Ha már azok iránt is nyájas vonzalmat érzünk keblünkben, kiket
felőlünk jól vélekedni tudunk, mennyivel lelkesebb, mennyivel
édesebb lehet azon érzemény, mellyel azok iránt viseltetünk, kiknek
titokban ideáljai, imádott tárgyai vagyunk! Önbecsűléssel emel azon
érzelem bennünket, hogy valaki tökéletesnek, szerelmére méltónak
tartja személyünket, s ez annál inkább, minél becsülésre méltóbb
előttünk a tisztelő szerető. Laurát ily nyájas érzemény foglalá el.
Tudni, hogy azon ifjú, kit előbb fonák félreértések daczára is
kénytelen vala becsülni, később pedig többszörös hálából önként
tisztele, ki iránt méltatlan s hideg eltoló vala – már régóta sajátja,
oly titkon, oly kimélve, oly viszonyait tisztelve sajátja, – boldogító
érzelem vala szívének. Egyszerre jobbnak, szebbnek,
viszonszeretetre méltóbbnak tetszék most Gyula neki, a czéltalanúl,
a reménytelenül szerető ifjú. Munkás képzelettel, bájos szinekben
emelte most ki szép tulajdonait ennek, s csodálta, hogy eddig nem
látta a tökéletest úgy, mint most látja. Szinte erőbe került neki most
a szemérmes női tartózkodás, hogy ápolásai-közben el ne árulja
előtte kedvező érzeményeit, sejtve gyakran az ifjúnak epedését,
magán csüggő lelkes tekinteteit, s arczán azon édes zavart, melyet
közeles ápoló motozásai okoztak rajta. Egyedűl két gond aggódtatta
e részben Laurát, úgymint Cili szerelme Gyulához és a rabló-
kapitánnyali történet. Mit mondand a szelid lyányka, az ő barátnéja,
kinek forró szerelme, úgy látszik, egyszersmind éltető eleme? Mit
gondoland Gyula a rabló szavai után? fogja-e még őt becsülhetni?
Ezek dúltak Laura elméjében és szívében, s korlátolták kéjes
érzelmeinek kiáradozásait.
Cili hiven megosztá Laurával Gyula ápolását; azt egyedül
magának tartni fenn, miként szíve óhajtá, tiltá hajadoni szemérme,
mely világ szerint is kényesebb az özvegyénél. A jó lélek fáradhatlan
volt Gyula körülti gondoskodásiban, leste, találgatta kívánságait,
hogy azonnal betöltse azokat, s nem nyugodt azon jártatni elméjét:
mi hiányzik még kedves betege körül? Egy pár veszélyesebb éjen
unatlanúl virrasztott fel Ongayval, s figyelme fogyhatatlan volt. Ki
sem tudta a kórjeleket s a beteg változásait jobban mint Cili, s
éledett lelke a kedvező változással és borúlt a kedvetlennel. Mindig
azon panaszkodott, hogy a betegnek nincs elegendő kénylete, s
elégületlen volt önmagával, hogy mi szolgálatot sem tehet körülte.
Kívánta felgyógyúltát, hogy ne szenvedjen, kórságát még, hogy
ápolhassa.
Egy délután egymás ellenében ülének Gyula ágyánál, ki most
könnyebben érzé magát s vidorabb vala, Cili és Ongay. Víg
enyelgések szögdelének közöttök; Gyula szívesen legele
nyájasságaikon, s tartván barátjának egyik kezét, megfogá Cilijét is,
s egymásba tevé gyönge mosolygással kezeiket. Ongay
gyöngédséggel csókolá meg a birtokába jutott kezet, Cilinek pedig
arczát lángolás borítá el. Ürügyet kerese, mi alatt eltávozhasson.
Édes Gyulám, szóla Cili távoztával Ongay, szívesen teljesítném
már Harsagon ejtett óhajtásodat. Cili jó és kedves gyermek, s vele
boldog tudnék lenni; de a leányka nem akar felém hajlani. Vagy nem
vagyok embere, vagy időm rövid; s azt is hiszem: mind rossz vár az,
mely csekély ostromra is feladja magát. Szólj vele, s légy kérőm.
Tudod, Máli bírta indúlatom deréknövését; a második hajtás
Í
gyöngébb szokott lenni, s csak idő segélheti azt erőre. Így nem
aggódhatol irántam, ha kikosaraztatom is.
Gyulának súlyos vala e bizomány, de barátjaért elvállalá azt.
Részint alkalmasnak is látá, ily oldalaslag eszméltetni a szerető
leánykát önszívére, s nem viszonozható szerelmére. Megragadá az
első alkalmat, s a lyánka szívét és kezét megkéré barátjának
számára. Én a legboldogabbnak fognám érzeni magamat, ezt veté
szavai után, ha szívem barátját, szívem barátnéjával egyesülve
láthatnám. Az ő szép boldogságuk, szép sajátom fogna lenni
magamnak is.
Cili maga eleibe meredve hallá Gyulát. S nem tehetek többet jó
tanítóm számára? kérdé húzamos hallgatás után, gyönge szózattal.
Ez szívemnek legforróbb kivánsága jó tanítványnémhoz, mondá
Gyula, melyet két vele rokon szív boldogságának óhajtása támaszt
abban.
Egy kis időt, csak rövidet! mondá Cili biztalan hangon, hevenyen
szorítá egyik kezét, Gyulának paplanon nyugvó kezére, másikat
öndobogó szivére, fölkele, s kimene a szobából.
Gyula érzette a reszkető kezet, a lelkendve dolgozó mellet, a
haldokló tekintetet, s elborúltak szánó érzeményei. Ó miért vagyunk
gyakran kénytelenek egymás kínzói lenni! gondolta magában; miért
nem lehet ez életben rokon jó lelkek között, köz nyájas birtok
minden érzelem, öröm és boldogság? miért nyílnak e szép virágok
mind egyes szívek számára, különszakadó ösvényeken?!
Cili maga szobájába érve, még mindig szívére nyomva tartotta
kezét, mintegy óva, hogy ki ne szakadjon az melléből. Elsötétült az
élet előtte, mint egy gyász-ülte végetlenség. – Nem szeret tehát!
gondolta magában, másnak szánt, mert magát tán más boldogabb
bírja! Mim is van, hogy megérdemelném a jelest? – De szerelmem,
csak neki élt szerelmem! ó ha tudná, mint szerettem őt! Ne tudja!
nem fogja azt tudni soha! Mi szükség felriasztni, kínzani
gyötrelemmel boldogságát? Hamvadj el lángolásodban szegény szív,
övé nem lehetsz soha!
Laura belépe, s ütköztében aggódva ragadá meg Cili kezét: tán
beteg vagy édesem? kérdé.
Nem, felele Cili elhaló hangon, csak mátka.
Tán fejed hő? kérdé ismét nyugtalanúl Laura. Cili főt rázott. Laura
zajló kebellel szorította karjai közé barátnéját, s mellére borúlt,
szégyenlve előtte, s önmaga előtt, fejledező saját érzelmeit. Mi
vígasszal álljon eleibe kedves barátnéjának, ő, ki elrablá előle
mindenét s nem tagadhatta: oly elégült kéjjel rablá el?
Mit határoztál édesem? kérdé, fel nem kelve Cili melléről Laura.
Elhalni szerető szívemmel! felele amaz.
Laura ki nem állhatá saját szíve teljét; ömlenie kelle. Nem csallak
meg jó lélek vétkes álkodással! mondá; tudd meg a titkot – Gyulád
engem szeret!
Cili feltolá melléről barátnéját, szemébe merede neki, s maga
homlokát dörzsölé, mint ki álomból kíván serkenni. Egyszerre fény
villana meg lelke előtt, s egészen világos lőn előtte Gyula viselete.
Úgy van, téged szeret! mondá halkkal, mintegy magához eszmélve;
s én együgyü, ezt nem látni, s még mást hinni tudni! Be szép, be jó
is vagy te Laura! ki ne szeretne téged? – Hevesen szorítá magához
barátnéját, majd kiszakítva magát, lerohana az udvar kertjébe.
Itt Tamás dörmögve jött vele szemközt. Lássa nagysád, így szólt
ez Cilihez, amott a mulató mellett, még nem csinálták be
kőmíveseink a rést, csak betámasztva volt az; azon jöttek be a
rablók, s úgy lepték meg vacsoránál a cselédséget. Kezem, lábam
ettem, hogy nem mehettünk segélyre. Mind a fennorrú Nánika ennek
az oka; minden patvarral nyalakodik. Jó vadász uram, a hitetlen eb,
a rabló kapitány csapatjából való volt ám, és kémje annak; ott ül
őkeme is fogva, az éléstárban a többivel.
 Még fakadozott Tamás, a mint egy szórt hajú, bánatos sáppadt
arczú, de vonzó szépségű paraszt leányka a résen behágott, s
lelkendve felsietett. Biztalan tévelygő tekintetei, az erőszakos heveny
mozdulataiban, figyelmessé tevék Cilit és Tamást.
Ez-e Várfok, és az Uzay-udvar? kérdé a leányka. Igennel felele
Tamás. – Nem jöttem-e későn bátya? mondá amaz, s esdekelve fogá
meg Tamás kezét; itt-e még az elfogottak?
A rablókat érted hugom? dörmöge Tamás; még nem akasztották
fel őket.
A lyányka oly szívreható esenynyel pillanta Tamásra, s
megragadott kezét oly forrón csókolá meg, hogy Tamás egészen
megenyhüle.
No no, húgom, azt tartom, lesz köztök olyan is, kit nem
akasztanak fel; ki tudniillik embert nem ölt.
Az én Pistám bizonyosan nem ölt, állítá nagy hiedelemmel
Erzsike; hallom, csak a palaczkot lőtte el.
Úgy-e? mondá Tamás, az hát a kedvesed? még ezt leginkább
tűrhetem, mert búsulása megbánásra mutat, míg a többi ördögnek
adta lelkét.
Erzsike oly hatólag rimánykodott: eresztessék Pistájához, hogy
Cili közben járást igért neki a kapitánynál, kinek híre nélkül a
rablókkal szót váltni nem vala szabad. – De pihend ki magad előbb
jó leányka, mondá szánakozva Cili, látván, hogy alig áll fáradt lábain,
melle alig piheg s testén és lelkén nyugtalan küzdések lankadásai
látszanak. – Nem, nem, mondá Erzsike, csak látni őt lesz pihenés
nekem; nem vagyok fáradt. A másik éjjel iszonyú álmaim voltak
felőle. Egy angyal hófejér fellegen ülve, tiszta liliom-köntösben szállt
felém, pálma-ágat tartva kezében. Nyájasan mosolygott arcza,
miként szép ragyogású nap; térdre buktam előtte, intettem Pistának
is tenné ezt, de ő makacsul nem cselekedte. Egyszerre szemlátomást
borúlt a szép hófejér felhő, gyászabb lett a liliom-köntös, lángolt a
pálmaág, és lángba borított maga körül földet és eget. Majd Pistára
rohant a pálmaág, mely egyszerre tüzes sárkány lőn. Anyám
ébresztett fel nehéz nyögdeletemből. Ó nem fordúlt-e el tőle
végképen a mennyei kegyelem, hogy kárhozat útjára tévedt?!
Ongay kapitány részint szétoszlatá, részint öszvefogatá a
rablókat, s ezeket épen útnak indítá be a vármegyére, a mint Cili és
Tamás a lyánkával felérkezének. Csak egy pillantat vala, mit ennek a
szólásra megengedhete, mert Pista, három társával már szekeren
üle.
Pista! kiálta szorongó hangon Erzsike.
Erzsi! kiálta vissza Pista, minek jöttél? elölni-e óra előtt? – Arczára
borítá kezét, s mozdúltában láncza megzördüle.
Ne csörgesd lánczodat édes Pistám; szívemet járja. – Ezt mondta
Erzsike, meghajlott s esdekelve tette össze kezeit. – Nem nyomja-e,
a megváltóra kérlek, súlyosabb láncz lelkedet? szólj, nem öltél-e
embert Pista?
Nem édes Erzsim! úgy adja isten üdvemet!
Fény ragyoglotta egyszerre Erzsike arczát körül, s szorúlt melléből
fojtva tartott lélekzetek keltek ki; nyugalom terült el egész lényén.
Nyájasan beszélt otthoni dolgokról, maga és Pista szüleiről,
barátokról, szomszédokról, jóakarókról: nem egy szót is saját
bánatiról.
Mit végeztél sorsod felől édes Pistám? ezt kérdé végre.
Katona leszek jó Erzsim, felele Pista, miként szándékoztam, mig
rossz sorsom és boszú-lihegés rablók közé nem taszítottak.
Minek katona jó legény? minek mindig csak ölés vágás? Ez az
állapot könnyen szívet és lelket szilajít; neked Pistám béke kell, béke
önmagaddal és isteneddel. Nem előbb találnád-e ezt csendes
faludban fel, melyben születtél és azon szentegyháznál, melyben
keresztvízre tartottak?
 Nem, jó Erzsim! gyalázatnak nem megyek haza. Néném
meghozta nekem, hogy örök hajadonnak ajánlád fel magadat; mit
keresnék én otthon?
Fogadást tettem Pista, mondá Erzsike, hogy alkalmat és
malasztot nyerhessek leróni iszonyú bűnhödésemet. Te is kedves ifjú
ne felejtkezzél el jó istenedről, kit megbántottál. Fogadd fel ezt Pista,
ha megengedtél szívedből.
Pista felfogadá ezt; indúlót parancsolván a kapitány, Erzsike
reszketve nyujtá át Pistának kezét, s melje kis szalagocskáját,
minthogy emlékül kíváná ezt a boldogtalan. Elzördültek a szekerek.
Erzsike utánok meredt homályló szemével; indúlni akart, de
összerogyott atyjának karjai közé, ki utána szágúldott vala
szerencsétlen leányának.
Cili ápolás alá vevé Erzsit, s minthogy a test rogyottnak látszék a
lélek súlyai alatt, ágyba erőlteté őt. Résztvéve vigasztalá a nyugtalan
tépelődőt; de Erzsikén csak azon egy vígasz látszék fogni, hogy
Pistája nem kárhozatnak fia, s még a világ szerencséje nincs örökre
elzárva előle. – Csak boldognak tudnám őt, ó csak boldognak! így
esenkedék, mi könnyen tűrném saját kínomat! – Atyja aggódva tére
leányával haza.
Cilire csodásan hatottak Erzsike szavai. E paraszt leányka, így
szóla magában, csekély míveltségű érzeményivel is, mily nemesen
függeszti fel saját boldogságát kedvese boldog állapotjától! s ím én e
szirten törést szenvedjek-e önző szívemmel? Mert nem alacsony
önzés-e az bennünk, midőn tárgyát szerelmünknek csak azon egy
föltét alatt kivánjuk boldognak, ha velünk s általunk lehet az?
Szükség-e elhalni a lélek-rokonságnak azért, mert kezünket nem
szerinte csatlá sorsunk vas akaratja? A tiszta szerelem, e mennyei
szép láng keblünkben, ne birna-e felülcsapkodni földi silány
viszonyokon? Elzáródjék-e keblem a nyájas reggelnek élesztése, és
hűs estvének enyhítése elől, csak azért, mert oly kerten kelt amaz,
oly kerten nyugszik ez, mely nem enyém, mely másnak sajátja?
 Egyszerre szilárd lőn nála azon föltétel, hogy elfogadja Ongay
kezét. Az eleinte idegen gondolat, mindinkább megbarátkozék
lelkében, s végre sajátos kecsekkel kezde mutatkozni előtte. Gyula
barátja nejének lenni, szeretett barátnéját Gyula oldala mellett látni,
mily nyájas, mily kecses viszonyok! Képzete lassadán kifesté minden
részleteiben a kedves rajzot: mint fognak élni egymás
szomszédságában, felosztva az életnek örömét és bánatát, közössé
téve minden eseményt, mely egyik vagy másik háznépet érdekelni
fog. A kies háttérbe Gyula és Laura gyermekeit tevé; miként fogja
ezeknek valamelyikét átengedtetni magának, miként nevelni azt,
miként beszőni magát és egész életét barátja és barátnéja életébe!
Gyula kéjes örömmel sejté Laurában a részére kedvező változást.
Elfogúlt vala ez most gyakran, szemérmesen tartózkodó, de lelkesen
nyájas; a benső szívesség ki-ki szökdele szemébe és mozdúlatjaiba.
Szava és viselete ugyan kiszámoltabbak valának, de a kelő szerelem
jelenségei oly mutatkozók tekintetében, sőt magában eddigi szabad
társalgása korlátozásában is, hogy Gyulának nem lehete saját üdvét
nem sejtenie. Varázs bájú zavar köté most mindkettőjöket, midőn
Laura Gyulának sebét kötözé. Ezen foglalatosságot, mit Laurának
szíve szívesen tőn, most nőiségből inkább tétette volna ugyan más
által; de magára vévén azt eleinte, most már önelárulása nélkül
másnak át nem adhatá.
Ongay ágyánál üle Gyulának, ki naponként közelebb vala
felgyógyulásához, a két barát részint a múlton, részint a jövendőn
legelteté kölcsönös érzeményeit, a mint Cili nyugodt nyájassággal
belépe kötésével, Ongay mellett az üres széket elfoglalá, s részt vőn
a férfiak beszélgetésében. Laura kulcsokért küldé be Nánit; a pajkos
Ongay azonnal búsongó arcza végett évődék ezzel, s a vadásszal
ingerlé őt. Náni boszúsan kele ki a férfiak ellen, s erősen állítá, hogy
ezen álnok kétszínű nemnek nem hiend többé soha. Nem szeretném,
mondá mosolyogva Ongay, a mint Náni kimene, hogy a
szobaleánynak ellenünk férfiak elleni boszús hite, ragálylyá válnék
asszonya és kisasszonya között. Cili kisasszony, miként tapasztalám,
első fogna lenni, kire e veszélyes nyavalya elragadna.
 Cili pirúlva mosolygott, s kezét nyújtotta Ongaynak. – Engem ne
féltsen kapitány úr, így szólott; a többek közt oly egy pár férfit van
szerencsém ismerni magam körül, kik elegendő előző szerek e ragály
ellen.
Ongay nyájasan csókolá meg a nyújtott kezet, s Gyula a másikat
vivén ajakához, használá az alkalmat, megújítni barátja részére kérői
tisztét.
Én a kapitány úré vagyok, felele szeliden Cili; szívemnek elég
kezesség az, hogy ön barátja tisztelt tanítómnak. De legyen szabad
két föltételt kérnem, mik boldogságomat nyájasan fognák nevelni. A
barátság ösvényünkön tartós szelid virág, s az érző szív nyájasan és
illően kötözi ezt egy nyalábkába, a szerelemnek tán szinesebb, tán
szagosabb, de tartatlanabb virágával öszve. Nem tagadom,
örömestebb kivánnék itthon élni rokon szivek között, mint idegenben
zajlakodni. Ez lenne tehát egyik kérésem kapitány úrhoz.
Ongay szívesen megigéré ezt, vége lévén úgy is a háborúi
kilátásnak. Ám teljesedjék, úgymond, nálam is azon köz vád a
magyar ellen, hogy katonai félpályáiból haza sóhajt; mi minden
esetre legalább is bizonyít annyi jót, hogy honja földét, légét szereti.
S a másik föltétel édes Cilim?
Bélteky urat illeti, mondá Cili kissé reszkető hangon. Előzzön meg
bennünket egybekelésével az én jó Laurámmal.
Gyulában elálla e szókra a vér és lélekzet. Hogy jő a lyánka e
gondolatra? gondolá magában. Megfuttatá szorongva gondolatját:
ha nem árulá-e el magát valamikor előtte? s mindinkább
megfoghatatlan lőn Cili nyilatkozása neki.
Édes Cilim, felele Gyula, megvallom, csodálat fog el, s nem
tudom megfejtni magamnak: miként jöhet e kivánságra?
Cilinek köny szökött szemébe, s mélyebben borúlt kötésére.
Engedjen meg tanító – Bélteky úr, ha kelletlen avatkozó lettem. Én
forró szívemnél fogva, mely forró szeretettel öleli barátjait, a vele
rokonokat, úgy vélekedtem, hogy a szép titok velem is köz lehet.
Laura e részben szívesebb, gyöngébb volt irántam, s tőle bírom azt.
Laurától? kérdé hevennyel szökve fel ágyában Gyula; mindinkább
szövöttebb lesz a rejtély előttem.
Ne keresd édes Gyulám, mondá nyájas örvendéssel Ongay, el
vagy árúlva, bár magam sem tudhatom: miként? Azt véltük, hogy
csak ketten bírjuk a titkot, s íme szemünkbe fercsentik azt. Különös
tapintata van a szép nemnek, átlátni bennünket; s itt ez épen jól
esék. Ki nem hagynám többé siklani előlem az alkalmat egy
marsalbotért. Ongay e szavai alatt belépe Laura. Ongay azonnal
karon fogá őt, s Gyula ágyához vezetvén, némi ünnepélylyel tevé
össze kezeiket. Engedjen meg nagysád az ostromló katonának, a
szerető barátnak, ha sürgetőbb, mintsem ily kényes dologban lennie
illenék. Kipattana köztünk a titok, s a mi Cilink így akará ezt; vagy
tán mindnyájan csalatkoztunk volna?
Gyula elhalmozá csókjaival Laura kezét: nem tudom miként
árultattam el titkommal, így szóla, melyet tisztelet és kötelesség,
szívfenékre zárva őrzöttek nálam. Remélhetek-e bocsánatot Laura,
magamnak és szerető barátaimnak?
Laura lepetve vala mind szíve kéjes érzeményeitől, mind ezen
hevenyes szép erőszaktól. Gyula még mindig tartá kezét, másikát Cili
szorítá a maga dobogó kebléhez; Ongay pedig kérő esenynyel
pillanta reá. Ennyi ostromnak nem állhata szíve ellent, a már régóta
pártos, megszorítva Gyula kezét, zajosan veté magát Cili mellére, s
forrón szorítá magához barátnéját, tudván mennyibe kerül ez áldozat
ennek.
Édes Béltekym! így szólt egy idő múlva Laura, kifejlekedve Cili
öleléséből, s arczán búsongó homály terült el; körültem Várfokra
kerülésem óta oly különös események zajgottak el, hogy azok
erkölcsöm feddetlenségét ön előtt méltán gyanuba hozhatják. Tán
nem is egészen vagyok ártatlan. Tudja meg ön előbb, ha
megengedhet-e egy fiatal lyánka gondolatlanságainak? Becsültetni
attól, kit becsülök magam, oly édes vágy nekem, s ha nem tisztának
is, de legalább nyíltszivűnek bizonyítnom magamat előtte, oly szent
kötelesség szívemnek, hogy még ennek boldogságát sem átallom
veszélyeztetni amazok miatt. Cili tudja éltem korábbi történetét;
hallja meg ön azt előbb tőle, s úgy itéljen felőlem. – Laura kimene, s
Cili előadá az ifjaknak Laura lánykori történetét.
Szentjóbné asszonyság, Laurának posonyi nagynénje, némi
gyönge másolatja volt hajdani L’ Enclos Nínonnak. Szép egykor és
ledérkedő, nyájas most és tetszelgő, szintúgy tudományos
ismereteivel, mint nem közönséges művészi míveltségével. Hanyatló
korára fő gyönyörűsége vala: maga házához gyűjteni a kitetsző
lángelméket, művészi talentomokat; minélfogva ritka hét múla el,
hogy nála hangászati mulatság, művészi estélyek, és társalgások ne
adattak volna, miként ezeket ízlése kíváná, s szép jövedelme
engedé. Mind ezen mulatságokba bejuthatni épen nem vala nehéz.
Futólagos bemutatás, valamely művészi tulajdonság, vagy csak
csínos öltözet is elegendők valának erre; hízelgvén az a házi asszony
kedélyének, ha számosan tisztelik házát, mint szépnek, jónak
gyűlhelyét. Mennyi része lett legyen Szentjóbné asszonyság ezen
művészi kedvteléseiben a hiúságnak? bajos kijelölni, kik őt ifjonta
mint tündér szépet és hiút ismerék, többet, mások, kiket házasszonyi
nyájassága kedvezőbbekké bájolt, kevesebbet tulajdonítgattak
ennek. Annyi azonban bizonyos, hogy a tisztes asszonyság a maga
művészi estélyein, gyakran maga is mellé ült a zongorának, s
vendégei tapsát tetsző elégüléssel szokta volt fogadni. Ezen
jelenséget a nem kedvezők azon megjegyzésre használák, hogy a
hiúság a szép nemnél nem marad el soha, csak korok szerint alakját
változtatja.
Akár mint volt a dolog, elég az, hogy Laura saját elemében vala
Szentjóbnénál, s csakhamar kedvencze lőn neki. A lányka láng lelke,
lánggal foga fel minden oktatást, példaadást, s kitartó szorgalommal
mindent, mi mutatkozásra vezetett, s ragyogást igért a
társaságokban. Ilyenek valának a hanga és éneklés, mikben a
bámulásig halada. Született hajlama s lángoló kedvtelése ezekben,
gazdag élelemre találtak itt, s ragyogó kiképeztetést nyertek. A
lányka hő keble szintoly sikerrel ragadá meg a jót, mint biztos ízlési
tapintata a szépet; miután lelkes nagynénje is lelkiismeretesen
függeszté nevelői gondját mindkettőre. Ez maga is telhetően segíté a
nevelőket; a leányka növekedéséhez alkalmaztatva tárván ki előtte
öntapasztalásait, a tudomány, művészet és élet világaiban.
Legsikeresebbek reánk nézve azon tanácsok, miket azok
osztogatnak, kik már nyertesen futották meg azt a pályát, melyre
magunk törekszünk. Szentjóbné bizonyos melegséggel tudá elöntni
oktatásait, mely a fizetett tanítók szokott gépi hidegségével nyájas
ellenetben álla, s a hatást saját szép példáival támogatá.
Mindezeknek nem lehete nem kivánt befolyásuk Laurára nézve,
tiszteltetve látván nagynénjét mindenfelé.
Vala azonban egy nevelési oldal, mely kisikla ennek figyelme alól,
vagy azért, hogy mindennapisága miatt csekélynek tetszék az neki,
vagy hogy önmaga minden káros következés nélkül esvén túl rajta,
nem tartá a dolgot veszélyes jelenségnek. Ez Laurának korával
növekedő hiúsága vala, mely főnek szívnek heveivel párosúlva, más
gondolkodó nevelőnében méltó aggályt fogott volna szűlni.
Szentjóbné, ha a lányka szabadon zajgott társaságos estvélyein
ifjakkal és vénekkel, mosolygva így szólt: hadd élje világát, fiatal
korát! ha kijátszotta magát, majd megpihen; csak beteg szokott
munka és fáradás előtt megülni! S ki tudhatja a lányka jövendő
sorsát, mely idegen kezektől függend? s ki mondhatja meg előre: ha
nem jelen szűkecske táj leend-e egyedül az, mire éltének napja
nyájas sugárt ereszt? – Így Szentjóbné asszonyság, ha Laura
hiúskodva tarkította saját világát, s a lánykát ezen tekintélyes javallat
még inkább elszelesítette.
Laura tizenötödik évébe lépe, s gyönyör és legelés vala szemnek
és szívnek mindenkinél, ki reá pillanta. A természet ritka kecseit, a
folytonos társalgás simításai pedig szép elméjét, korán pompás
nyiladozásokra fejték. A lányka, első szépségnek kiáltaték ki a
koronás városban. Szentjóbné aggó korára, egyedül benne szögelé
öszve minden örömét, hiúságát és büszkeségét. Keble kéjjel szívá be
a magasztalások azon tömjéneit, mikkel növendéke rendesen a
társaságokban elárasztaték; mert világ s önmaga is hajlának az ő
nevelői gondjainak tulajdonítni a lányka tündöklő tehetségeinek
kifejlését; s egyébiránt is elég finom vala ő átlátni azt, hogyha eddig
vendéglátásaért becsültetett, kétszeresen tiszteltetik most háza azért
és szép öccseért. Így nőtt Laura, szép, elmés és hiú lépezőnek fel, s
a másik nem ifjúsága, olykor állapodott kora is, sohajtozott érette
nyilván és titkon. A lányka zajgott velek; miként gyermek a virág
körül repkedő lepkéket, felfogta s eresztgette őket; a szerények
előcsalattak, a bátrabbak fölvétettek, mindkét neműek csak azért,
hogy ismét elbocsáttassanak; ezen körben kerenge körülte az imádó
sereg. Laura tetszett magának ezen örök éleményű hiúságokban, s
Szentjóbné miként bábalakokat és játék-szereket segített kikaczagni
neki a könnyű hajtogatásu férfinemet, mely teremtés urának büszkíti
fel magát, s egy botor leányka lábainál eseng jó szemért, szóért. Ily
tekintetek, mint gondolhatni, nem szolgálhattak arra, hogy Laura
méltányos szempontból tekintse a más nemet; úgymint a mely
sülyedt becsben állt előtte, s melyhez legillőbbnek tartotta: kéjszerint
bábként játszadozni vele.
Éven túl tarta ezen bohóskodás, s nem egy ifjú fájlalá immár hiú
játékát Laurának, a mint egy estvén, hangászati mulatságra hivaték
ez Szentjóbnéval, gróf Mara fiatal özvegyhez, ki a városban,
kicsapongásinak számos áldozatjai miatt, valóságos Circének
tartaték. Olasz származás volt a grófné, honának szépsége bájolt
arczain, éghajlatának heve lángolt ereiben, s ellenállhatlannak
tartatott fortélyaiban, ha kit szemügyre vett. Sűrű volt a vendég
mindkét nemből, a hanga megkezdése előtt élénk a társalgás, kisebb
nagyobb csoportokban; egyedül a leány-sereg volt csendes, tűkörtől
és barátnétól kért tanácsot, ruhája, hajtűzése, s több efféle iránt, és
suttogott egymás között – mert szép ulán-tiszt váraték az estélyre, a
legszebb férfi, kit mint ismerősi mondák, látának életökben. – Ki
egyről, ki másról magasztalá őt, s ha egy-kettő büszkesége ellen kele
ki, szíves ótalomba vevé őt a többi. Laura figyelmes lőn, s a mint
később általánosnak hallá a tiszt magasztaltatását, figyelme
nyugtalan újság-vágygyá növekedék.
 Már együtt volt a meghívott vendég, egyedűl a tiszt hiányzott
még, s a háziasszonyon tetsző volt a nyugtalankodás, lehető
kimaradása iránt. Azonban midőn épen egyik uracs Laura körzetéből,
a város újdonságait tárná ki nagy elménczkedéssel szem fül
hallgatóinak és hallgatónéinak – kard-zörrenés esik a nyíló ajtóban,
oda lövell minden szem, s hagyva, feledve van a beszélő uracs –
mert Olmay, a büszke tiszt érkezik, s vele élet a váró társaságba, élet
és vidor kedv a ház asszonyába. Olmay illően meghajtá magát a
társaságnak, s különösebben a ház-asszonyának, s néhány szóval
engedelmet kére késéséről, mit tiszti szolgálattal mentegete.
Kezdődék a hanga. Az első darabot Paisiellótól a játékszín musikai
kara adá, másikban egy kettőst Cherubinitól pár kedvtöltő énekle,
harmadikra maga üle a zongora mellé Mara, fölkérve lelkes
pillanattal Olmayt a kisérésre, s ez elővevé fuvoláját. Figyelmet
hódíta egy pár mesteri futattal hangszerén, s kezdődék a concert,
mely alatt fojtva lélekze mindenki, nehogy veszítsen a ritka éleményű
hangokban. Olmay valóban ritka művész vala a fuvolán, s már
természettől látszék hangszerére alkotottnak. Ajaka, nyelve, csodás
könnyüséggel segíték játékát s alig vala képes a halló eszmélni azon
pillanatra, mely alatt fuvása-közben lélekzék. E felett játszása lelkes,
erőteljes, s értői tökélyű vala. Elbájolva vala mindenki, s nem mere a
közhódolásból kimaradni még a titkos irígy, vagy vetélytárs is,
nehogy értetlennek mondassék, vagy elárulja fondorságát. Általában
tetszék maga a darab is. Laura mint értő, tudni vágyék a
hangszerzőt, s Mara visszafordítván az előtte fekvő kóta czímjét,
rámutata az Olmay nevére.
Laura kötelezőt ejte ennek, úgy látszék, inkább azért, hogy
magára vonja figyelmét, mint művészi hevületből. Olmay meghajtá
magát, udvariasan ugyan, de minden jele nélkül azon öröm-
melegségnek, mellyel azt, mit szerencsénknek tartunk, szoktuk.
Általában ez vala Olmay tónja az egész társaságra nézve. Úgy
fogadá attól a magasztalást, mint szokottat, mit mintegy tartozás
gyanánt várt, mint illető sajátot, s miért köszönettel sem tartozik.
Udvarias testhajtás vala minden hálája, s más tárgyra siete, mint
mindennapi dologról szoktunk áttérni. Egyedül a házi-asszony vala
az, kit megkülönböztete; de csak annyiban, hogy többször és
húzamosabban beszéle vele. Nyilván kitűne a társaság előtt itt is,
hogy inkább Mara vevé tiszteltetésnek ezen figyelmet, mint Olmay. A
szépnem közől egy sem dicsekheték bár futólagos hízelgésével is
ezen tisztnek, s szép Laura minden kijeleltetés nélkül vegyítteték
általa társnéival össze, bár mint töre is ez kitűnni közülök. Zsibongott
ugyan körülte a sok imádó itt is, de nem Olmay közte, s amazok úgy
tetszének most elforgatott kedvének, mint hitvány nap-porok,
melyek annak sugáraiban kerengnek.
A büszke ulán megfordúla Laura körül is; de egy pár szót váltva
vele, s széttekintve körzetén, tovább halada, s Laurának úgy tetszék
pirúltában, mintha ezt szólta volna néma tekintete: ily laza néppel
veszted-e idődet, erődet? Még inkább bántá őt az, hogy tőle
egyenesen Marát mene mulattatni, s mint gyanítni vélé, kijelelő
nyájassággal mulattatni.
Egy része a társaságnak játszó-asztalokhoz üle, s közte Olmay is,
egyhez Szentjóbnéval. Itt szintúgy mesternek bizonyítá magát amaz,
és szerencse kedvenczének. Egyedűl ő vala, ki nyereséggel hagyá el
a játékot.
Most tért Laura először társaságból elégületlenűl haza, s néma
elmerűlésben ült Szentjóbné mellett a kocsiban. Miként kevély
hódoltató hadhős előtt, eltünnek minden előbbi diadalok, s csak
utolsó vesztett csatáján epekedik: úgy Laura előtt is eltörpültek
egyszerre minden eddigi hódításai; mert mik valának minden rabjai,
a szép, a büszke, az általában ünneplett tiszthez képest? Zúzott
hiúsága, eszmélete, majdnem bizalmatlanná, méltatlanná tevék őt,
önbajai, önérdemei iránt.
Laura! felszólala Szentjóbné hevennyel, Olmayért meg kell
vívnod, el kell őt vonnod Marától, ettől a veszélyes bűvösnétől. Örök
kár fogna lenni ezért a jelesért! Meghívtam őt hétfői estélyünkre, s
igérkezett. A szerint készülj! – Laura bizatlankodását jelenté, s
öncsekélységét mentegeté az ezerfortélyú Mara ellen! de Szentjóbné
fogyhatatlan, s majdnem heves vala bíztatásaiban. A szép díj
megérdemli, úgymond, az élet-halál harczát, s megnemesíti ezt azon
szempont, hogy diadaloddal lelket ragadsz ki a kárhozatból.
Egyébiránt édes Laurám, folytatá szavait, megszorítva a lyánka kezét
Szentjóbné, nincs fortély a természet hatalma ellen. Egy kecseit
hullató egykori szépség nyíló lyánkának, s ifjúi kor bájainak
ellenében, csak tompa fegyver, hidd el, bár miként támogassa is azt
ármány és százalakú mesterség.
Laura szívesen győződék abban, mit szivesen óhajta, azonban
nem minden aggály nélkül; s megbolygaták ezek éji nyugalmát is, az
első éjét, melyet szivének gerjedelme nyugtalanított. Tetszvágy,
hiúság, önbizatlanság és remény, váltogatva lengének keresztűl
hányatott szivén, s lelegyezék szép szemeiről az álom nyugalmát.
Hogyha Laura gondosan öltözködék máskor, hétfőre kelve nem vala
vége a köntös feletti tanácskozásnak. Minden darab iránt
tanácsoltaték néne és szobalány, ki kelle választni: mi áll jól? mi
emel színt? mi adja ki a termet bájait? egy szóval: mi igéz? s ez nem
vala a legkönyebb feladat. A mi fölvéteték, mint hiányos elvetteték
ismét, hogy később újra kegyelembe fogadtassék. A forgott
Szentjóbné inkábbára maga vezérlé az öltözködést, s Laura, a
mindenkor igéző lányka, most mint varázs tündér kele ki kezei alól.
Maga a ház fehérnépe elbájolva volt általa, mit nem lehetett hát
reménylni a gyulékony más nemre nézve?! Azonban a várt estve
nem felelt meg a nyájas reménynek. Olmay, a pályaág, udvarias volt
ugyan mindenfelé, különösebben a ház asszonya iránt, beszélgetést
font kisasszonyával is; de minden vonzalmas fordúlat nélkül, s
legkisebbé sem látszott pedzeni akarni a horgot. A gyűlölt Mara
legrészesebbnek látszatott ma is a büszke tiszt figyelmében. Laura
kedveredéssel csillogtatta musikai talentomát, zajosan tapsolt
minden vendég, különösen elragadtatva hódolt a férfi-nem, számba
vévén az ügyes játszás mellett a szép játszónét is; de Olmay alig
birhatá egy pár hideg javalló szóra magát, s még ezenfelül egy pár
könnyű hibára is figyelmeztette Laurát, miknélfogva ő a hangszerző
szellemét nem teljesen látszaték felfogni előadásában. Végzetűl,
mihelyt a székek a játszó-asztalok körül megzördültek, kártyához ült
Olmay, s feledve a szépnemet, elmerűlt, mint látszék, szenvedélyes
mulatságába.
Hiúskodó szépek ellen legbíztosabb fegyver a büszkeség, s minél
nehezebb maga megadása; a kevésbé lelkes leány rendszerint maga
vetemedik ilyenkor ostromra, a helyett, hogy ostromot várna be; a
lelkesebb pedig legalább előzget, s eleibe lépked a kiszámoló
büszkének. Ez utóbbi volt az eset Lauránál is. Kiszámított
előzgetésekkel tört minduntalan közelebbi körbe varázsolni Olmayt.
Annyiban boldogúlt is, hogy ennek látogatásai mindinkább
sűrüdének, mulattatásai némelykor már bizonyos jeleit viselék az
irántai figyelemnek, sőt megesék, hogy gyönge csapodár szó is
siklék ki néha szájából; de mindezek nem elégíték ki Laura vágyait,
ki szívét kiváná birtokúl. E mellett Olmay úgy álla mindig, hogy
minden órában visszaléphete, nem akara nyilatkozni, s Laura a
veszélyes Marát még mindig szerencsésb vetélkedőnének vala
kénytelen hallani.
Így állott e pár, a mint a caroussel napja felderült, melyet egy
érkező herczeg tiszteletére a tiszti kar betanúlt. Terhelve volt ezen
ünnepélyen, mindkétnemű nézővel azon deszka-állás, mely számára
félkörben összeveretett. Megjelent arra Szentjóbné is Laurával, s
ennek dobogó szivével; mert Olmay egyike vala a kiállott
lovagoknak, s Mara fél átellenben az ő székökkel foga ülést.
Elérkezék a herczeg, s kezdődék a lovagjáték. Jelesek állának ki a
pályakörbe, jelesűl ejték mutatványaikat, ügyesen forgásaikat; de a
szépnem szeme egyedűl Olmayt kiséré, ki oly ritka könnyűségű
hajlékonysággal lebegett szerte lován, s úgy otthon volt rajta, mint
madár saját levegőjében. Kéjjel követte minden szem a karcsú
termetet, a deli ifjat, mint emelt lenge hajlással földről koponyát fel,
biztos ügyességgel mint vágott, szúrt, lőtt, s forgásiban miként
vegyült ügyesség bájoló kellemmel össze. Laura, maga körül egyedűl
az ő magasztalásait hallá, s szorúlt keblében megszorúla lélekzete.
Világot adott volna oda, egy érte-sohajtásaért az ünneplettnek. Mily
diadal lehete birhatni a minden asszonyi kebeltől óhajtottat! S Olmay
a hideg, büszke, egy futó meghajtással, melyet ültök felé tőn, éré
be, szünetkor pedig Marát mulattatá, a kétszeresen kevély tekintetűt
most, hogy szerte irígyeltetik. Keserű érzés nyomúla Laura szivére,
lefordítá szemét a gyűlölt látványról, de ismét visszavoná azt reá
féltékeny vetélye. Csoportjához tére Olmay, s Mara szétveté diadalos
tekinteteit; egy huzamosb ezekből szegény Laurára esék, bizonyos
mosolylyal követve, mely ennek szívét fenekig megrázkódtatá.
Végével a lovagjátéknak, a herczeg eltávozta után, oszlóban vala a
nép, s Laura is kele ültéből. Már indúlni akar, a mint Szentjóbné
kézen rántja őt s figyelmezteti. Mara, a mint üléséből kikel, a
pályakörbe ejti be zsebkendőjét, s az udvarias Olmay gyakorlott
ügyességgel vágtat könnyű lován elő, futtában lehajol róla, s a
felkapott kendőt meghajtással nyújtja asszonyának által. Boldog
nyájassággal fogadja azt el Mara, a nép sugdos, s mint szokott,
itélget jobbra balra, és Laura zúzott kebellel hagyja el a nézőhelyet.
Kelő szerelem első bánata, féltés fájdalmas tépései, és sértett
hiúság boszús epekedései majd fölváltva, majd egyszerre omlának
Laura szivére. Magába vonult néma vala ő és szégyenes, mintha
arczán mindenki olvasná vesztett vívását. Ember közt nem fére meg
bánatával, kimene a szabadra.
Kertecske nyúlt a néne udvarából ki a Kárpátok felé, s vég
kerítésén ennek egy kies mulató állt, ablakkal Poson szép
szőlőhegyeire. Ide vonúla Laura, s fejét kezére támaszva, búsan
mereszté szemeit a hegyek ormaira. Az alkonyat véglángja ége
azokon és a lányka szép arczain. Munkásan ereszté ez át lelkén a
multat, kifesté azt minden egyes vonásiban, s gyötré magát
epesztéseivel, tanács, föltétel, sőt remény nélkül, s annyira merűlve
vala önkinzásába, hogy az érkezőnek lábkopogását sem hallá, s csak
akkor riada magához, midőn Olmay, óhajtásának kétes tárgya, előtte
terme; s őt nyájasan üdvözlé.
Büszkeség lövelle egyszerre Laura lelkébe. Ne lássa a kevély,
gondolá magában, öndiadalát bennem! s szép szemét, arczát,
közletes nyájasságra erőlteté. De Olmay nem vala a könnyen
ámíthatók egyike, jól sejté ő a lányka szemében akként ülni az
epedő bánatot, miként vékony ködöcskét kies vidéken, szép
hajnalon.
Sajnálám, így szóla ő, hogy a lovagjátékon oly alkalmatlanul esék
a kisasszony ülése. Járay ezredesné üle szomszédjában, s ezen
asszonysághoz megvallom, vágyom nem esni közel.
Már e szerint Mara sokkal alkalmasabban választá helyét, felele
mosolyogva Laura. Mi bizton számolhata ő azon szép eseményre
róla, hogy be fog esni kendője. Már én édes Olmaym, csakugyan
nem adtam volna azt vissza. Mily hasznos fogott volna az lenni
egykor izzadást törőlni le a forró csatában, vagy épen halálos sebet
borítni be! mint fogta volna a nyájas ereklye segítni elő a
felgyógyulást! Neheztelést tán csak nem rettegett asszonyától, édes
Olmaym?
Értem a fúlánkot kedves kisasszony, de rólam az lesimúl; a hála
annyi figyelemért, mennyivel Marától tiszteltetem, akkor lenne
vétkes, ha nem lenne forró.
Úgy van; s ezután hálát reméljen a madarász, hogy tőrke, hálója
eleibe madarainak magot hinteget.
Ön éles; de mondja meg, mi kár oly szép hálóba esni?
Ó semmi! mondá elkomorúlva Laura, s felálla ültéből; Mara szép,
gazdag, eszes, csábos.
Igaz édes kisasszony, s mi leginkább vonz hozzá, az, hogy ha
ámít, ámul maga is. Azon indúlat nem volt elvesztegetve, mely
egykorig viszonoztatott. Én úgy is csupán viszhangnak epedezni nem
tudok.
Olmay epedhetett így valaha? kérdé Laura; én azt vélem, hogy
azon indúlat volt elvesztegetve, mely tiszta, tartós érzemény helyett,
zavaros gerjedelemmel viszonoztatott; ilyenen én egy Olmayt
felűlemeltnek gondolok.
Welcome to our website – the ideal destination for book lovers and
knowledge seekers. With a mission to inspire endlessly, we offer a
vast collection of books, ranging from classic literary works to
specialized publications, self-development books, and children's
literature. Each book is a new journey of discovery, expanding
knowledge and enriching the soul of the reade

Our website is not just a platform for buying books, but a bridge
connecting readers to the timeless values of culture and wisdom. With
an elegant, user-friendly interface and an intelligent search system,
we are committed to providing a quick and convenient shopping
experience. Additionally, our special promotions and home delivery
services ensure that you save time and fully enjoy the joy of reading.

Let us accompany you on the journey of exploring knowledge and

personal growth!

ebooknice.com